Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

Időrendi tábla. Összeállította dr. vitéz Herczeg Árpád

617 1521 Paracelsus Magyarországon, fő­lég FelsőJYl agyar országon Járf." 1521—1523 Berengario da Carpi (?—1550) anatómiai műveinek megjele­nési évei. 1523—1562 Falloppio Gábor élt. 1525 China smilax gyökeret szál­lítanak Európába. 1525 körül Paracelsus aethylchlori- dot állít elő alkoholból és an- timonchloridból. 1525 Hippokrates műveinek latin nyelvű fordítása megjelenik Rómában. 1526 Mohácsi vész. 1526—1699 Török hódoltság Magyaror­szágon. 1526—1564 I. Ferdinánd magyar király uralkodott. 1526—1540 Zápolyai János magyar király uralkodott. 1526 Hippokrates művei megjelen­nek görög nyelven Velencében. 1528 Aeginai Paulos művei megje­lennek görög nyelven Velencé­ben. 1529—1575 Balsaráti Vitus János élt. 1530 A sarsaparilla gyökeret be­hozzák Európába. ( 1530 Megjelenik Fracastorius Jere- mosnak »Syphilis sive morbus Gallicus« című költeménye. 1531—1584 Zsámboki János élt. 1532 Rabelais Ferenc kía-dja Hip­pokrates Aphorismáinak latin fordítását. 1532 Dürer Albrecht kiadja a »De simmetria« c. munkáját. 1533—1589 Dudith András élt. 1536 Megjelenik Paracelsusnak »Grosse Wundarznei« c. mun­kája. 1537 Paracelsus Pozsonyban volt. 1537—1619 Fabricius ab Aquapendentc élt. 1538 Vesalius András kiadja a »Ta­bulae anatomicae sex« c. mun­káját. 1540 Valerius Cordus (1515—1544) aether sulfuricust állít elő al­koholból és kénsavból. 1543 Vesalius András kiadja a »De humani corporis fabrica libri septem« c. korszakalkotó mun­káját. 1543 Kopernikus Miklós (1473—­1543) kiadja a »De revolutioni­bus orbium coelestium« c. kor­szakalkotó munkáját. 1545 Páré Ambrus (1510—1590) a lőtt sebekről írt egy munkát. 1 1546 Fracastorius Jeremos kiadja a »De contagione et contagiosis morbis« c. munkáját. 1550—1613 Guillemeau Jakab élt. 1550 Maggi Bertalan hangoztatja, hogy a lőtt sebek nem mérge­zettek. 1553 Servetus Mihály (1509—1553) kiadja a »Restitutio christia­nismi« c. munkáját. 1554 Rueff Jakab (1500?—1558) ki­adja bábakönyvét. 1554 Lange János (1485—1565) le­írja a chlorosistT morbus vir­gineus néven. 1558 Massa Miklós ( —1568) észrevette, hogy a bal szem mögötti táj sérülése beszéd­zavarhoz vezethet. 1559 Columbus Rcaklo (1516 1559) leírja a kis vérkört. 1560 della Porta Keresztelő János megalapítja Nápolyban az Ac- cademia dei segreti-t. 1560— 1634 Fabricius Ilildanus élt. 1561— 1626 Bacon Ferenc élt. 1562— 1568 Pestis-pandemia. 1563 Eustacchio Bertalan (1524 — 1574) kiadja a »Libellus de dentibus« c. munkáját. 1564—1576 Miksa magyar király ural­kodott. 1565 Nicot János behozza Francia- országba a dohányt. 1566—1621 Jessen János élt. 1570—1637 Pázmány Péter élt. 1572 Mercurialis Jeremos (1530— 1606) kiadja Velencében a »De morbis cutaneis« c. munkáját. 1573 Mercurialis Jeiemos kiad ja Ve­lencében a »De arte gymnas­tica« c. munkáját. 1574 Fabricius ab Aquapendente fel­fedezi a venabillentyűket. 1574—1577 Pestis-pandemia. 1576—1608 Rudolf magyar király uralko­dott. 1578 Baillou Vilmos (1538—1616) le­írja a szamárhurutot »quinta« néven. 1578—1657 Harvey Vilmos élt. 1578 Melius Juhász Péter (1515?— 1572) Kolozsvárott kiadja »Her­barium« címmel az első ma­gyar nyelvű füveskönyvet. lSSO^nlluenza-pandemia. 1580—1629 Bethlen Gábor élt. 1583 Mercurialis Jeremos Velencé­ben kiadja a »De morbis puero­rum« c. munkáját. 1583 Bartisch György kiadja Drez­dában »Augendienst« c. mun­káját. 1584 XIII. Gergely pápa érvénytele­níti IV. Pál pápának (uraik. 1555—1559) és V. Pius pápának (uraik. 1566—1572) a zsidó orvosok ellen hozott rende­letéit. 1590 A Janssen testvérek (Hans és

Next

/
Oldalképek
Tartalom