Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

Bibliographia

613

Közegészségtan, társadalmi egészségtan, testi nevelés.

Max Rubner. Handbuch der Hygiene, 1911. 1. kötet. Bevezetés.

II. Delaunay. L’hygiéne publique á travers les ages, 1906.

L. Kotelmann. Gesundheitspflege im Mittelalter, 1890.

Alfons Fischer. Geschichte des deutschen Gesundheitswesens, 1933. 2 kötet.

Paul Diepgen. Geschichte der sozialen Medizin, 1934, Staatsmed. Abh. I.

C. A. Nutting und L. L. Dock. Geschichte der Krankenpflege, 1911, 3 kötet.

Eug. Piasecki. Dzieje wychowania fizycznego (A testi nevelés története). 2. kiadás, 1929.

Törvényszéki orvostan, méregtan.

Maschka. Handbuch der gerichtlichen Medizin, 1881, történeti bevezetéssel.

Leon Wachholz. Podr^cznik medycyny s^dowej (A törvényszéki orvostan kézikönyve). Az 1899. évi 1. kiadás bevezetése tartalmazza e tárgykör történetét, amit a későbbi kiadásokban elhagytak.

L. Lewin. Die Gifte in der Weltgeschichte, 1920.

Az egyes betegségek története.

Iivan Bloch. Der Ursprung der Syphilis, 1901—1911. 2 kötet.

Jeanselme. Histoire de la syphilis, 1931. Traité de la syphilis.

A. Predöhl. Die Geschichte der Tuberkulose, 1888.

M. Piéry et J. Roshem. Histoire de la tuberculose, 1931.

Jacob Wolff. Die Lehre von der Krebskrankheit von den ältesten Zeiten bis zur Gegenwart. 1929. 2. kiadás, I. kötet.

Behring. Die Geschichte der Diphtherie, 1891.

P. Kubier. Geschichte der Pocken und der Impfung, 1901.

Georg Sticker Die Loimologie des Typhus abdominalis, 1933.

Günther Marock. Die Geschichte des Bronchial-Asthmas, 1934. Inaiig. Diss. Düsseldorf-Münster.

F. II. Garrison. History of Gastro-Enterology. Bull. New York Acad. Med. 2. ser. 10., 1934., 629—642. lap.

Ezenkívül sok szerző monographiásan ismerteti az egyes betegségek történetét a fentebb említett Handbuch der Geschichte der Medizin című gyűjteményes műben.