Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

F. Befejezés

331. ábra. Az orvostudomány teljesítőképességének vázlatos fejlődési görbéje. 6 06 a bennük uralkodó szörnyű, a mai orvos számára hihetetlen tisztátlanság- gal magyarázható.1 Az orbánc, az üszők úgy terjedt szét a sebészeti osz­tályokon, mint a tűz, néha egész termeket irtva ki, a szülőhá­zakban ezrével pusz­tultak el a nők gyer­mekágyi lázban. Ha eb­ben az időben csupán a gyermekágyasok ápo­lásának és a sebkeze­lésnek alapján ítélnők meg az orvosi tudo­mány teljesítő képessé­gét, úgy negatívnak, a nulla alá esőnek kellene minősíteni, mert az ak­kori orvos nem segí­tett, hanem ártott. De ha mindent együttesen mérlegelünk és tekin­tetbe vesszük, hogy ugyanabban az időben olyan sebészek, akik kis intézetekben ope­ráltak és szerették a tisztaságot, vagyis a nem tudatos asepsist, meglehetősen jó műtéti eredményeket értek el, ha tekintetbe vesszük, hogy a szülészet a nagy szülőházakon kívül, a magángyakorlatban a legteljesebb mértékben positiv teljesítő képes­séget mutatott fel, hogy végül az orvoslás egyéb ágai is működtek, amint tudtak: mindezt mérle­gelvén, úgy véljük, hogy kb. 15-ös számmal le­het jelölni az orvosi tu­domány teljesítő képes­ségét a XIX. század közepén. Az ókorban többé-ke- vésbbé egyenes, fokoza­tosan emelkedő vonallal tűntettem fel a görbe lefutását. Az egyes szakaszokban bizonyára lehetne 1 Lásd fentebb a 529. és az 545. lapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom