Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

F. Befejezés

331. ábra. Az orvostudomány teljesítőképességének vázlatos fejlődési görbéje.

6

06

a bennük uralkodó szörnyű, a mai orvos számára hihetetlen tisztátlanság- gal magyarázható.1 Az orbánc, az üszők úgy terjedt szét a sebészeti osztályokon, mint a tűz, néha egész termeket irtva ki, a szülőházakban ezrével pusztultak el a nők gyermekágyi lázban. Ha ebben az időben csupán a gyermekágyasok ápolásának és a sebkezelésnek alapján ítélnők meg az orvosi tudomány teljesítő képességét, úgy negatívnak, a nulla alá esőnek kellene minősíteni, mert az akkori orvos nem segített, hanem ártott. De ha mindent együttesen mérlegelünk és tekintetbe vesszük, hogy ugyanabban az időben olyan sebészek, akik kis intézetekben operáltak és szerették a tisztaságot, vagyis a nem tudatos asepsist, meglehetősen jó műtéti eredményeket értek el, ha tekintetbe vesszük, hogy a szülészet a nagy szülőházakon kívül, a magángyakorlatban a legteljesebb mértékben positiv teljesítő képességet mutatott fel, hogy végül az orvoslás egyéb ágai is működtek, amint tudtak: mindezt mérlegelvén, úgy véljük, hogy kb. 15-ös számmal lehet jelölni az orvosi tudomány teljesítő képességét a XIX. század közepén.

Az ókorban többé-ke- vésbbé egyenes, fokozatosan emelkedő vonallal tűntettem fel a görbe lefutását. Az egyes szakaszokban bizonyára lehetne

1 Lásd fentebb a 529. és az 545. lapot.