Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
578 Bécsben. aki mint orvos, feltaláló, szerző és tanító (Politzer módszere levegőnek a dobüregbe fúvósára stb.) és mint e szakmának történetírója is nagy érdemeket szerzett. (1) A lengyel gége-, orr- és fülorvosok közül említésre méltók: Pieniq- zek Przemyslaw (1850—1916), a torok-, orr- és fülbetegségek tanára Krakóban, európai hírű szakorvos. Heryng Tivadar (1847—1925), kiváló varsói gégeorvos, európai hírnévre tett szert a gégegümőkór sebészeti eljárások segélyével elérhető gyógyításáról írt munkáival. Heiman Tivadar (1848—1917), a nemzetközi irodalomban jól ismert varsói fülorvos. (2) Az újkori szülészet és nőgyógyászat szintén a XIX. században kezdődik. Mikor Semmelweis kimutatta a gyermekágyi láz okát, mikor az asepsis teljes mértékben uralomhoz kezdett jutni a szülészeti klinikákon, a szülészet óriási lépést tett előre. A Simpsontól meghonosított narkosis, továbbá azok a technikai javítások, amelyeket Wells, a híres ovariotomus végzett, a nőgyógyászatot csakhamar átalakították nőgyógyászati sebészetté. Rendkívül becses újítás volt a kanalas tükörnek a feltalálása az 1846. évben; ez Sims Marion (1813—1883) amerikai nőgyógyásznak köszönhető. Csak ez a tükör tette lehetővé a jelenkori hüvelyműtétek végrehajtását. Ettől az időtől fogva nagy lendületet vesz a nőgyógyászat és pompásan kifejlődik minden országban. Felemlítünk néhányat azok közül a tudósok közül, akik ezen a téren szereztek érdemeket: Schröder Károly (1838 1887), a nőgyógyászat és szülészet tanára Berlinben, többször kiadott 1 315. ábra. Lederer Tamás (1791—1875) bécsi nőorvos. (Festette Krafft Mária. Maresch Alajos tulajdona, Bécs. Ciba Zeitschrift.) (1) Politzer Ádám Albertin (Pest-vm.) született; szülőházán 1936-ban emléktáblát helyeztek el. (2) A legnevezetesebb magyar gége-, orr- és fülorvosok a következők: Stoerk Károly (1832—1899), aki Budán született, orvrosnak volt a fia; 1850-ben Pesten, 1851 óta Bécsben tanult orvostudományt; itt lett 1858-ban orvosdoktor. Aztán 1 ürekkel egjütt a gégetükrözéssel kísérletezett; gégetükör igénybevételével először ő alkalmazott közvetlenül a gégére gyógyszerveket; 1864-ben a gégetükrözés magántanára lett Bécsben, 1875-ben rk. tanár; becses munkákat írt a gégetükrözésről és különböző műszereket talált fel. Navratil Imre (1835—1919), aki Czermak buzdítására kezdett gégetükrözéssel foglalkozni és 1865-ben ebből a tárgykörből lett magántanár; a Rókus-kórházban orr- és gégeosztályt létesítettek számára, 1878-ban ugyanott sebészfőorvos lett, 1892-ben pedig a sebészet címzetes rendes tanára; Magyarországon ő foglalkozott először agvvelősebészettel. Fül- gyógyászattal már a XIX. század első felében foglalkoztak Magyarországon, amikor még nem volt hazánkban sem fülészeti osztály, sem fülészeti tanszék; felsőeőri Cseresznyés Sándor ugyanis már több, mint száz évvel ezelőtt írt egy fülészeti munkát, melynek címe: A hallás előmüszereiröl, hallásról, ezeknek hajairól s orvoslásokról. — Böke Gyula (1832—1918), aki a fülgyógyászat megalapítója Magyarországon, a Rókus-kórházban működött, mint az ottani fülbetegosztály főorvosa; 1868-ban egyetemi magántanár, 1879-ben rk. tanár lett a fülészetből; ő írta az első magyar nyelvű fülgyógyászati tankönyvet (1868). — Ilögyes Endrének (1847—1906) szintén elévülhetetlen érdemei vannak a fülészet terén, mert a lül tömkelegének élet- és kórtanát mozdította elő állatkísérleteivel. Ónodi Adolf (1857—1919) különösen az orrüreg és a gége bonctanát és beidegzését
