Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
573 Auguszta (1859—1927), szintén kitűnt a neurológiában; ő volt az első nő, aki megkapta az externe és interne fokozatot a párizsi orvostudományi karon. Jendrassik Ernő (1858 — 1921), ,az élettan budapesti tanárának lia, ugyanott a belgyógyászati klinika tanára (JendrassikAélc módszer a figyelem elterelésére a térdreflexek vizsgálatánál). Babinski József (1857 1932), egy lengyel emigráns fia, kiváló párizsi neurológus, aki a neurológia különböző fejezeteiben, leginkább a hysteriáról szóló tanban szerzett magának érdemeket. Sok más kiváló nevet mellőztünk! A lengyel elmeorvosok és neurológusok közül még említésre méltók: Balinski János (1827 —1902), Sniadecki András unokája, az elme- kórtan első tanára Szentpétervárott és az első elmekórtani klinika megalapítója Oroszországban; utána az 1877. évtől fogva ugyanott az elme- kórtan és neurológia tanára Balinskinek tanítványa, Mierzefewski János (1839—1908) volt, aki a kongresszusi lengyel királyságból származott. Az orosz elmekórtan és neurológia fényes fejlődése Balinskinek és Mierzefewskinek köszönhető. Piltz János (1870 1930), a neurológia és elmekórtan tanára Krakóban, európai hírű kiváló szakorvos. Flatau Ede (1869—1932), lengyel zsidó, kiváló varsói neurológus, lengyel és német nyelven sok munkát, kézikönyvet és atlast szerkesztett, amelyeket lefordítottak különböző nyelvekre. Halban Henrik (1870 1933), HalbanBlumenstock Leó fia, sok éven át a neurológia és elmekórtan tanára Ilyvóban, kiváló szakorvos. (1) A szemészet, noha már az ókor óta művelték, a XIX. századig csak egyik kis része volt vagy az általános gyakorlati orvostudománynak vagy a sebészetnek. A XIV. század óta ismert szemüvegek kiválogatásá- 1 (1) A magyar elme- és idegorvosok közül még felemlítendők: a szatmári születésű Viszánik Mihály (1792- 1873), akit Bécsben az 1822. évben avattak orvosdoktorrá; Viszánik mint a bécsi közkórház másodorvosa 1823-ban pályázott a pesti egyetemen a sebészek részére rendelt elméleti orvostan (institutiones med.- chir. pro chirurgis) tanszékére; de Bugát kapta meg ezt az állást, úgyhogy Viszánik Bécsben maradt és ott lett az elmeorvostan rendes tanára; ilyen minőségben Viszánik, a magyar ember volt az, aki »a bolondok tornyában (Narrenturm) megszüntette a bilincsek és a cellák használatát, gondoskodott arról is, hogy az elmebetegeket foglalkoztassák és munkakedvet ébresszenek fel bennük, és ő alapította a gyógyultan elbocsátott elmebetegek támogatására alakult egyesületet is, úgyhogy Wurzbaeh is mint az osztrák elmeügy újjászervezőjéről emlékezik meg róla« (GY. 368 —369). — Schwartzer Ferenc (1818 -1889), aki hazánkban a tudományos elmegyógyászat megalapítója; miután előbb Vácott, aztán Budán magánjellegű elmegyógyintézetet állított fel, 1858-ban megírta az első magyar elme- kórtant, melynek címe: A lelki betegségek általános kór- és gyógytana, törvény- széki lélektannal; ő volt az elmegyógyászat első magántanára Magyarországon (1861); az ő tervei és felügyelete alatt épült a lipótmezei elmegyógyintézet; magánjellegű elmegyógyintézetét 1878-ban fiának, Schwartzer Ottónak. (1853 —1913) adta át, aki 1885-ben lett az elmeorvostan magántanára; Schwartzer Ottó főleg törvény- széki elmekórtannal foglalkozott és ilyen tárgyú műveket írt, lefordította továbbá Kraffl-Ebingnek két művét; érdemeinek elismeréséül a király 1909-ben bárói rangra emelte őt. — Niedermann Gyula (1840—1910), aki 1868-ban az akkor létesített lipótmezei elmegyógyintézet főorvosa, 1883-ban pedig annak igazgatója lett; az intézetben modern egészségi és emberséges elveket vezetett be, végleg eltörölte az ú. n. kényszerkezelést és helyében meghonosította a Conolly-téle ú. n. no restraint módszert. — Laufenauer Károly (1848 1901), akinek 1882-ben elmekórtani tanszéket állítottak fel a budapesti orvostudományi karon, ahol 1891-ben az elmekórtan első nyilvános rendes tanára lett; Laufenauer, aki Schwartzernél és Bécsben Meynerlnél tanult, a legnevezetesebb magyar elme- és idegorvosok egyike, sok tanulmányt írt az agyvelő és gerincvelő bonctanáról, szövettanáról és élettanáról, továbbá az elme- és idegbetegségek kortanáról. — Lechner Károly (1850- 1922) is a Schwartzer Aé\e intézetben kezdte elmeorvosi tanulmányait, 1883 1889. az angyalföldi elmegyógyintézet igazgatója volt; 1889-ben kinevezték a kolozsvári Orvostudományi Karon az elmekórtan r. tanárává; Kolozsvárott 1901-ben nyílt meg
