Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
C. A görög és római orvostudomány
álmot látott, amelyben egy ifjú jelent meg előtte, aki gyógyszert rakott az ujjára.« »A mytilenei Heraieusnak a fején nem volt haja, ellenben az arca igen szőrös volt. Szégyellve, hogy annyi gúnyolódás tárgya, a hálócsarnokba jött aludni; az isten kenőccsel bekente a fejét és kinövesztette a haját.« »Egy ember, akinek kézújjai, egynek kivételével, bénák voltak, könyörögni jött az istenséghez. Meglátván a templomban a képeket (vota), kételkedni kezdett a gyógyításokban és becsmérelte a feljegyzéseket, amelyek a gyógyulásról tanúskodtak. Midőn aztán elaludt, álmot látott. 47 33 ábra. A két szemet ábrázoló görög ex volo táblácska Athenaeből. (London, British Museum.) Úgy tűnt fel álmában, hogy a templom közelében kockázik és épen kockát akar vetni, amidőn hirtelen megjelenik az isten, megfogja a kezét és egymás után kiegyenesíti ujjait. Az isten eltávozása után az ember azt álmodta tovább, hogy meg akart győződni a látottak valódiságáról és ezért újra behajtotta ujjait és azután sorjában megint kinyújtotta. Ekkor az isten megkérdezte, hogy vájjon még mindig kételkedik-e a szentély tábláinak felírásaiban. Az ember azt válaszolta, hogy nem kételkedik. Ekkor az isten így szólt: »Minthogy nem hittél előbb azokban a dolgokban, amelyek elhihetők, most csodás módon meggyógyítalak.« Napkeltével azután az ember gyógyultan eltávozott.« »Egy néma gyermek azért zarándokolt a szenthelyre, hogy visszakapja hangját. A belépési ajándék elhelyezése és az elrendelt szokásos szertartások elvégzése után a szolga, aki az áldozati tüzet hozta, a gyermek atyjához fordult és így szólt: »Vájjon beleegyezel-e abba, hogy ha eléred azt, amiért idejöttél, akkor az orvoslás díjaként mához egy évre áldozati ajándékot hozol az istennek?« Ekkor a gyermek váratlanul megszólalt: »Beleegyezem.« A csodálkozó apa újra felszólította őt, hogy beszéljen — a gyermek beszélt és ettől a pillanattól fogva egészséges volt.« Nyilvánvaló tehát, hogy az orvoslás az ókori görög szenthelyeken
