Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

E. Az újkori orvostudomány

450

233. ábra Agyagból égetett vizelő-edény („kacsa ") 1700 körüli időből.

(Találták Budán a Dísz-téren Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum.)

A XVIII. században nagy jelentőségű lett a bécsi egyetem, amelyet Mária Terézia császárnő bölcs intézkedésére teljesen újjáalakítottak. A császárné megvonta a jezsuitáktól az egyetem vezetését és az 1745. évben egy nagyon képzett orvosnak, van Swietennek kezébe adta, aki szintén Boerhaave tanítványa volt.

XLII. A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELE MINT FORDULÓ IDŐSZAK AZ ORVOSTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBEN.

Boerhaavenak fentebb említett két tanítványa, Haller és van Swieten elvitték a leideni iskola hírét, az egyik hazájába, Svájcba és második hazájába, Göttingába, a másik pedig Béesbe; az elsa megteremti az élettan új tudományát, a másik megalapozza és tovább fejleszti a klinikai oktatás elveit.

Haller Albert (1708—1777) a svájci Bernben született; a jogtudományi irodalomban is ismert, jeles jogtudósnak volt a fia. Gyermekkorától fogva sokat gyengélkedett, de feltűnt nagy tehetségével. Sok időt töltvén

232. ábra. Ágymelegítő a XVIII. századból. (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum.)

tette más országok kormányait, hogy az idegen okleveleket ellenőrizzék és új vizsgák letételét követeljék meg.