Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
436 az első Erdélyben nyomtatott (1541) orvostani könyv. Ebben Kyr galenistának mutatkozik; célja: »studiosae Juventuti Coronensi prodesse... Nam aliqui aegrotant, non ob proprium corporis statum, sed propter vitiosan victus rationem, dum aut in desidia vitam agunt, aut nimium laborant, aut in ciborum qualitate quantitative peccant, aut exercitium aliquod noxium exercent, aut in somni modo, aut Veneris immodico usu falluntur, aut etiam aegritudine animi curisque parum necessariis se macerant, unde nonnulli in morbum quempiam gravem incidunt, a quo tota vita sese explicare nequeunt«. Ezért a régi egyszerű életmódot ajánlja az ifjúságnak; ír a szobalevegőről, melyet illatos olajok permetezésével kell felfrissítenie; sok ember ne lakjék egy szobában, mert »incredibiliter enim multitudo aérem inficit«; ír a mértékletességről evésben és ivásban, a testmozgásról és pihenésről, az alvásról és éjjelezésről: »somni justam longitudinem esse tempus nemo ex antiquis probavit«. ír az érvágásról; lelki betegségeknél jó barátok társaságát, zenét ajánl, ami a szomorúságot elűzi. A Galenos-féle minőségi és mennyiségi tan szerint ismerteti az élelmiszereket (W. III. 119—122). Id. Pápai Páriz Ferenc (1649— 1716) neves magyar orvos a nagy- enyedi református kollégiumnak volt a tanára és ilyen minőségben egészségtani előadásokat is tartott tanítványainak. Id. Páriz Ferenc Désen született; ő maga is a nagyenyedi Bethlen-koílégiumban tanult, ahol Engedi Sámuel (1627—1671) volt a tanára, aki mint orvos és mint pap is működött; Páriz 1674-ben Bázelben szerezte meg az orvosi oklevelet; ugyanitt az orvostudományi karnak »assessora« is lett; aztán (1675) Debrecenben tisztiorvosul, majd pedig Nagyenyedre hívták meg tanárul; itt görög nyelvet, physikát és logikát tanított; ugyanitt háborús időket is átélt. Weszprémi (W. I. 124 — 131) így jellemzi Pápait: »Vir hic latiné, graece, hebraice doctissimus, Philosophus et Theologus consummatissi- mus, Historicus promptissimus, Medicus experientissimus.« 1687-ben az erdélyi fejedelem követségbe küldte külföldi udvarokhoz (M. I. 66). Tanítványai közül került ki vízaknai Bereczk György (1668—1720), aki később Kolozsvárott működött mint orvos, városi tanácsos, királybíró stb. Id. Pápai Páriának két fia szintén orvos lett. Sok müvet írt, melyek közül legnevezetesebb a Pax C orporis és a Dic- tionarium Latino-Iíungaricum et IIiingarico-Latinum. Az előbbinek teljes címe: Pax Corporis. Az Emberi Test nyavalyáinak okairól, fészkeiről és azoknak orvoslásáról való Trakta; megjelent Kolozsvárott 1690, Lőcsén 1701 és még többször, legutoljára Kolozsvárott 1756. Páriz ebben a művében Paracelsusvan HeT mont és Harvey követőjének mutatkozik; szerinte is a betegség az eredendő bűnnek a következménye; kikel a babona ellen, de ő maga is babonás szereket, orvosságos köveket, amuletteket ajánl orvosságként; azonban van Helmontot annyiban is követi, hogy természetes savanyú vizeket ajánl és utasítást ad mesterséges savanyúvíz készítésére; regulái között a legérdekesebb az utolsó, az t. i., hogy a himlös beteg »veres lepellel lepednyék« (M. I. 169.); ezzel ő is egyik előfutára volt Finsennek, aki vörös ablaküvegü szobát ajánlott a himlős betegeknek. Igen becses és még ma is használatos Pápainak fentebb említett latin szótára. Id. Pápai Páriz Ferenc a nagyenyedi kollégiumnak megbecsülhetetlen szolgálatokat tett az által, hogy az ott tanult ifjak részére ösztöndíjakat eszközölt ki Frankfurtban, Leidenben és Franekerben (W. IV. 225.). Id. Pápai Páriz Ferenchez hasonlóan orvos és tanár volt Diószegi István septem horarum noctu, nam in die dormire 222. ábra. Pápai Páriz Ferenc (1649—1716) a nagyenyedi collegiumon a görög nyelv és logika tanára, gyakorló orvos. 52 éves koréban. Ő írta a Pax corporis című, magyar nyelvű orvosi munkát, mely először Kolozsvárott jelent meg 1690-ben. (Budapest, Egyetemi Bőr- és Nemi- kórtani Klinika.)
