Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
421 az embereket, nevezetesen az, vájjon ital-e vagy étel a csokoládé, mert csak az első esetben lehet összeegyeztetni a böjttel. A dohányt Nicot János Franciaország portugáliai követe hozta be Európába a XVI. század végén. Föle kapta a dohány latin nevét: Nicotiana. A dohányzás a X\ II. században jött divatba, főleg a pipá- zás, kevésbbé a bagózás vagy tubákolás. Mindenütt keletkeztek dohánykereskedések. ahol mindjárt meg is tanították az embereket arra, hogyan kell a dohánnyal bánni, Angliában pedig az aranyifjúság egyideig pipával ment a színházba, hogy fitogtassa kifinomult műveltségét. Noha az orvosok féltek, hogy majd különböző betegségek keletkeznek a dohányzástól és a papság e bűnért a pokollal fenyegetőzött, Oroszországban pedig még a fülét is levágták az embernek: mindez még sem tartóztatta: fel ezt az alapjában véve értelmetlen divatot, amely idővel az emberiség rossz szokásává lett. (1) A jó nevelésű ember életének külső megnyilvánulása nagyon megváltozik a XVII. században. Lassankint használatba jön a villa, egyre gyakrabban látható a zsebkendő, szükséges és divatos lesz a fogpiszkáló. Azonban, mint ismeretes, a művelődés gyakrabban kezdődik kívülről, mint belülről. Az, ami belül volt, az, ami nem látható vagy kevésbbé látható volt, még sok kívánni valót hagyott hátra a XVII. században. Még nagyon ritkán változtatták a fehérneműt, XIV. Lajos ágyában nem egyszer poloskák voltak, a XVII. századbeli óriási parókákban pedig pom- 1 (1) M agy ary-Kossá (Kőváry László nyomán) írja, hogy Magyarországon (Erdélyben) a dohányzás kezdete az 1658. évre esik; eleinte a papok keményen tüzeltek ellene és 1670-ben a törvényhozás is megtiltotta a dohányzást és büntetést rótt ki a tilalom ellen vétőkre; a törvényt azonban nem tartották be, úgyhogy újabb és újabb törvényeket hoztak; még a XVIII. században is tilos volt a dohányzás; de még ugyanebben a században maga a kormány is előmozdította a dohánytermelést. (M. III- 377. lap, 1381. és 405. lap, 1453. pont). 1 ' ~ TiwBaB Ttir ~ t" ' •**207. ábra. XIX. századbeli érvágó lándzsák. A görbe indiai, az egyenes német eredetű, (Az indiai Hoernle August oxfordi tanár ajándéka. Lipcse. Egyetemi Orvostörténelmi Intézet.)
