Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
413 hittudományi, bölcsészeti és történelmi művet írt, s ezek több kiadást is megértek * 1 (1) A X\ II. század a »nagy« (grand siede) nevet kapta a francia irodalomban. \ alóban az elmúlt századokhoz képest minden óriási haladást tűntetett fel. Az uralkodók udvarai, különösen a francia, hallatlan íényűzést fejtenek ki; I ranciaországban és Angliában nagy pénzügyi műveleteket hajtanak végre; óriási építmények állnak elő, mint amilyen pl. Versailles. Azt mondták, hogy Egyiptom“ és Babylon ideje óta senki sem mozgatott meg annyi követ és téglát, mint XIV. Lajos. Elkápráztató Ráhatással volt a francia költők és írók (Racine, Corneille, Moliére, Pascal) tevékenysége. Az új, rendkívül világos tudományos nézetek, Galilei mechanikája, Descartes mechanikai bölcsészeié és biológiája, a Harvey felfedezte vérkeringés, Bacon Nóvum Organumja, Boyle és Newton munkái, Leibniz mély gondolatai: mind nagy dolgok lenyűgöző benyomását keltették kortársaikban. Nagy tudományos szervezetek keletkeznek, pl. Párizsban az Académie Frangaise (1634), Londonban a Royal Society (1662); lassankint folyóiratok jelennek meg, köztük tudományosak is.2 Ámbár még 1 V. ö. Bilikiewicz: Jan Jonston. Kasa Mian. 1931.- A Journal des Savants Párizsban, a Philosophical Transactions Londonban, a Giornale dei Letterati Rómában, az Acta Eruditorum Lipcsében stb. ipsorum, sed non fuit Apothecariorum et medicorum« (Giedrovc: Zródfa biogra- ficzne stb., Varsó, 1911. év, 725. lapon). A lengyel nép sajátságairól hasonlóan kedvező véleményt nyilvánít Connor (Connor: Beschreibung des Königreiches Polen, 628. lap), aki részben a magyar bornak tulajdonítja a lengyel nép szellemi élénkségét és testi erejét. Sajnos, azóta megváltozott a helyzet: manapság a gümőkór épen Lengyelorsszágban (és nálunk) követel legtöbb áldozatot. (Alább olvasható egy lengyel orvostörténésznek, Hechellnek véleménye a régi magyar viszonyokról.) — A magyar származású Szilágyi (Silvanus) György Angliában (Middlesex) működött, mint a klasszikus nyelvek tanára (W. I- 166; M. I. 9., III. 427. lap, 1517. pont); — a körmöcbányai születésű Hofsteter Ádánt János (1660—1720) Kopenhágában telepedett le, mint dán királyi orvos (W. L 70—72., M. I. 9., III. 420. lap, 1509. pont). Ez utóbbi kettő és még mások tárgyában utalok az idézett művekre. (1) A XVI. századbeli számos magyarországi humanista-orvos közül a már említett íerrarai Manardus Jánoson kívül csak hármat említek még; ezek 1. Kassai Antoninus János, 2. Dudith András és 3. Zsámboki János. 1. Kassai Antoninus János Kassán született 1499 körül; apja állítólag vésnök (ötvös) volt; szülővárosában, valamint a krakói egyetemen tanult, ahol 1517-ben a szabad művészetek babérkoszorúsa lett; azután Páduában tanult orvostant. A Felső- Rajna vidékén is folytatott tanulmányokat és egy ideig a breisgaui Freiburgban tartózkodott (Brauch Gusztáv, Történelmi Tár. 1885. év, 336. lap); 1523-ban Tü- bingában tanult (W. I. 76. lap). Az egyik forrás (M. III. 139. lap, 547/a.pont) szerint azonban Michael Pannonius már 1515-ben (Trencsénben kelt levelében) melegen ajánlja őt Kassa város tanácsának orvosul. Bázelben megbarátkozott Roltendami Erasmusszal, akit fájdalmas kőbetegségi rohamból gyógyított ki és akivel később Lengyelországból is élénk levelezést folytatott. Henckel Jánosnak, Mária magyar királyné udvari papjának és kassai plébánosnak 1528-ban Rotterdami Ersamushoz intézett leveléből megtudjuk, hogy akkor Antoninus a túl- ságba vitt orvosi tanulmányok (nimis suae medicinae studio) folytán elmezavarban betegedett meg, úgyhogy meg kellett bilincselni: »Tam autem principio vehemens illa fuit, ut cliu iniectis manicis, ne quid durius aut in se aut in domesticos suos admitteret, coerceretur« (Brauch, i. h. 353). Ebből azonban felépült. Barátságot kötött német humanistákkal is, így Lang Jánossal, Lasius Ulrikkai, kai, Eck Bálinttal, valamint a magyar Wernher Györgygyel. Miután Krakóban letelepedett, I. Zsigmond és II. Zsigmond lengyel király udvari orvosa lett és megnősült; Zimmermann (Tectander) János aranyműves leányát, Annát vette feleségül, így lett sógora a Zimmermann (Tectander) József nevű híres krakói orvosnak, aki viszont Wernher Gpörgpnek leányát (Sahinát) vette feleségül. Anto- mnusnak igen nagy orvosi gyakorlata volt Krakóban, Tomicki Péter krakói püspököt, Manardus egyik betegét is gyógyította. Janicki Kelemen (Janitius Clemens, 1516—1543) kiváló lengyel költő is hálálkodva ír (1540) egyik legszebb ódájábaq
