Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

E. Az újkori orvostudomány

360 eljárásokkal kísérleteztek, de óvatosan, nem mindjárt az előkelő betegen. Ha pl. valaki olyan fürdőhelyet ajánlott a királynak, amely állítólag igen hatásos ilyen fajta bántalmak esetében, előbb egész Franciaországban lelkutattak négy, végbélsipolyban szenvedő embert és államköltségen arra a fürdőhelyre küldték őket. Kiderült, hogy a fürdőhelyi kezelés nem járt semmiféle sikerrel, ezért többé szó sem volt a király ásványvizes keze­léséről. Félix udvari sebész mű­tétet ajánlott a királynak. Min­denünnen, ahonnan csak tudott, összegyűjtött hasonló betegeket és ezeket a kórházban megope­rálta, mindig sikeresen. Félix rá­beszélte a királyt a műtétre, tájé­koztatván őt arról, hogy a régiek négyféle módon kezelték a si­polyt. Az eljárások a következők voltak: az égetés, a természetes és a mesterséges csatorna között levő válaszfal körülkötése, ennek a válaszfalnak átmetszése, végül a sipoly teljes kimetszése a kö­rülvevő elváltozott szövetekkel együtt. Az égetést — mondta — néhány héten át meg kell ismé­telni és nagyon fájdalmas; a körülkötést napról-napra jobban össze kell szorítani, ami szintén kínos; a kivágás egészen felesle­ges; ellenben teljesen elégséges a végbél természetes csatornája és a sipoly közti válaszfal át­metszése. A király ebbe a leg­utolsó módszerbe beleegyezett. Félix egy olyan különleges, rej­tett kést készített, amely meg­akadályozta a szomszédos szöve­tek szükségtelen megsérülését. Végre elvégezték a műtétet min­den érzéstelenítés nélkül — si­keresen. A válaszfal átmetszése után a sebész olajból és tojás- sárgájából készült kenőccsel be­vont tépéstekercset tömött be a sipolyba és a seb szélei közé, hogy szétválassza azokat. A seb két hó­nap alatt meggyógyult. Még két kiegészítő műtét volt szükséges: a seb lápiszozása és a nem egészen ép szövetek eltávolítása ollóval. Ezen­kívül állandóan használták az említett kenőccsel bevont tépést, a ki­rály pedig szigorú étrendet tartott. Végül XIV. Lajos egészen meggyógyult és valóban királyi módon jutalmazta sebészét, aki 300.000 livre-t kapott, háromszor akkora tiszteletdíjat, mint amekkorát addig az udvari orvos- doktorok kaptak. n 145. abra. Véllízületi ficam helyreigazítása. (Páré Am- broise, Oeuvres. Paris, 1575. Kopenhága, Egyetemi Orvostörténelmi Múzeum.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom