Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
B. A legrégibb művelődés korszaka
B. A LEGRÉGIBB MŰVELŐDÉS KORSZAKA. Négy ókori kultúra között folyik a vita, hogy melyikük a legrégibb. Közülük három nagy folyók mentén fejlődött ki: a babyloniai Mesopo- támiában, a Tigris és az Euphrates közén, az egyiptomi a Nilus partján, az indiai az Indus és a Ganges vidékén; a negyedik, a kínai nincsen semmiféle meghatározott folyóvidékhez kötve. Nehéz megmondani, hogy a nég}/ kultúra közül melyik a legrégibb, mert eldöntésére nincsen történelmi adatunk. Az ezeknek a kultúráknak valamelyikével foglalkozó tudósok azt tartják közülük a legrégibbnek, amellyel épen foglalkoznak, mert megigézi őket annak ősi volta. Tény az, hogy mindegyikük már a K. e. 4. évezredben, sőt már előbb is kezd kialakulni. Lehetséges, hogy mindnyájan közös ősforrásból erednek s ezt sok tudós Közép-Azsiá- ban keresi, a mai Turkesztán, déli Szibéria és északi Kína vidékén. III. MESOPOTAMIA. Az ú. n. babyloniai vagy ehaldeai kultúra felöleli nemcsak a szorosabb értelemben vett Babyloniának, hanem más mesopotámiai országoknak és népeknek történetét is, így a vidék legrégibb népéét, a sumirokét és az assyrokét is. Az egész korszaknak csak azért adták a babyloniai kultúra elnevezést, mert Babylonia a politika terén is, a művelődés terén is messze kimagaslik a többi közül. A ma romokban heverő, homokba temetett és vadállatoktól látogatott Babylon városa valamikor olyan nagy területet foglalt el, mint a mai London és egy pár millió lakosa volt. Már az ókori görögök tudták, hogy a babyloniai bölcsek régóta toglalkoztak astronomiával és a maíhematikával. A modern arehaeologiai kutatások, főképen az ékírásos táblácskák és téglák megfejtésével, csak megerősítették azokat a híreket, amelyeket az ókori írók hagytak reánk. A babyloniai bölcsek ismerték a napfogyatkozást, ismerték a bolygóknak a Naphoz és a csillagképekhez viszonyított mozgását, a Hold forgásának sebességét és fázisait, meghatározták a csillagászati évet, megfigyelték a meteorokat és az időjárást stb. Művelődésünknek több lényeges elemét a babyloniai tudósoknak köszönjük; így az évnek 12 hónapra, a hétnek 7 napra, a napnak kétszer 12 órára, az órának 60 percre, a körnek 360 lókra való osztását; a csillagképeknek nevet stb. szintén a babyloniaiak adtak. A babyloniaiak gátakat, zsdioeket, csatornákat, hidakat, palotákat, többemeletes tornyokat, foktereket, függőkerteket építettek, voltak lovaik, postájuk, fejlett kereskedelmük, szöveteket, szőnyegeket, üveget készítettek, művelték a zenét és törvényeket hoztak. Az egész ország olyan csodálatos volt, hogy a paradicsom mondáját vele hozták kapcsolatba. A babyloniaiak kultúrájának kifejezője és képmása az ő alapvető, vallásbölcseleti világnézetük, amelyet röviden a következőképen lehet vázolni:
