Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
D. A középkori orvostudomány
216 teriás vizeletrekedésnél könnyen jelentkezik hányás, amikor a szervezet ilyen úton szabadul meg sok olyan alkatrésztől, amelyeknek normálisán a vizelettel kellene kiürülniök: ez olyan benyomást kelt, mintha a beteg száján át ürítené vizeletét. Charcot klinikáján megfigyeltek egy olyan beteg nőt, aki teljes vizeletrekedés mellett folyton hányt és egyidejűleg »vizeletet ürített« az orr-, szem-, fül- és mellváladékkal. Mikor azonban ugyanez a beteg bélsarat kezdett hányni, a pontos ellenőrzés kimutatta, hogy a beteg nő bélsárból golyócskákat készített magának és ezeket lenyelte, hogy aztán kihányja.1 A hysteria rendkívül érdekes tüneteihez tartozik a hysteriás terhesség, amelynél a menstruatio kimarad, reggeli hányások jelentkeznek, a has megnagyobbodik, a mellbimbókból pedig váladék ered. A hysteriás terhesség, amely psychogen úton, megtermékenyítés, sőt tényleges közösülés nélkül, rendesen elképzelt közösülés után lép fel, de még olyan Jiőknél is előfordul, akiknek sértetlen a szüzhártyája, természetesen csak egy bizonyos ideig tarthat, amelynek elteltével minden eloszlik, olykor hysteriás nagy roham alatt. Ilyen volt és így végződött Johanna szerzetesnővér terhessége. A ritka tünetekhez tartozik az érverésnek a visszatartása, amit az auxonne-i megszállott apácáknál tapasztaltak. Egynek közülük negyed órán át egyik kezén sem volt érverése, mikor aztán az exorcista az ördögnek megparancsolta, hogy térítse vissza az érverést, ez az egyik kézen visszatért, de a másikon nem, aztán megszűnvén az elsőn, visszatért a másikon és így váltakozóan játszott az ördög az exorcistával és a nézőkkel újabb tíz és egynéhány percig. Ezeknél az apácáknál a szúrási helyeken vérzést is lehetett látni, aztán a vérzés elállt, újra megindult stb. váltakozóan, szintén mindig az exorcista parancsára. Hősnőinknél minden mechanikai ok nélkül fellépő kék foltokat is fogunk látni, mintha ütések nyomán keletkeztek volna (Fontaine Franciska), továbbá kék foltok teljes hiányát olyanoknál, akik fejüket és egész testüket a templom kőpadlózatához verték (auxonne-i apácák). Abból, amit a hysteriáról tudunk, azt következtetjük, hogy ez a bántalom olyan tüneteket is okozhat, amilyeneket még sohasem figyeltek meg. Ki tudja, vájjon valamikor majd nem alakulnak-e ki valamilyen új psychikus élmények, vájjon a test nem esik-e majd megint ezeknek áldozatául és nem mutatkoznak-e majd új psychogen tünemények, amilyeneket addig nem láttak az emberek? Ügy látszik, hogy elszigetelten áll az a tünet, amelyet állítólag néhányszor láttak Fontaine Franciskánál, nevezetesen az, hogy abban a pillanatban, amelyben az ördög nem bírván tovább el a ráolvasott idézéseket, már-már megadta magát, 1' raneiskából — »bűzös füst és víz« távozott... A közönség általában elítélő véleménnyel van a hysteriás férfi vagy no jelleméről. Tényleg, a simulálásra való hajlam, a hazudozás, az ego- centricitás, az önzés a visszataszító jellemvonások közé tartoznak. Eb- oen az esetben azonban mindenesetre némi helyreigazításra van szükség, mert téves az a nézet, hogy a hysteriások erkölcs dolgában mindig cse- kél\ ebb értékűek. A középkori esetek között határozottan meg lehet különböztetni daemoni hysteriát és mystikus hysteriát. A daemoni hysteria tálán meg! elel a hysteria említett közönséges typusának, a mystikus In steria ellenben néha szép, áldozatkész, önzetlen egy éniségeket teremt. Ls^ csak az a nagyron gondos és finom elemzés, amely egyáltalán nem 1 U. o., az 1873. évi kiadás, 249. lap.
