Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
A. Az orvoslás kezdete
8 rossz szellem megijedjen és elmeneküljön. Többször magukat a betegségeknek a rossz szellemeit is kifaragják fából vagy kőből. Ezeket a különös alakzatokat néha talán a beteg képzeletének a megnyugtatására szánták: a beteg látván, hogy a varázsló a nyakánál fogva tartja az ördögöt, természetesen nem egyszer kénytelen meggyógyulni — suggestio révén. A rossz szellem kiűzésére többször azok a titokzatos ráolvasások, varázsigék szolgálnak, amelyeket a varázsló a beteghez intéz. Ezeknek hatását néha támogatni lehet ütemes énekkel vagy halk monoton zenével. Ha a kuruzsló szerint a betegségnek az az oka, hogy az ember elvesztette árnyékát vagy pedig a lélek eltávozott belőle, arra törekednek, hogy a betegnek visszaszerezzék azt, amit épen elveszített. Itt megnyílik az út mindenféle csalás számára. A kuruzslók féltékenyen őrzik művészetüket, amely félig orvosi, félig papi, gyakran pedig közönséges csalás: senkit sem bocsátanak tudományuk titkainak közelébe, viszont sokszor szándékosan terjesztenek és honosítanak meg mindenfele- babonás hiedelmet. Majdnem minden népnél használatosak az ú. n. amuletek (az arab hamalet szóból, a. m. függő tár- gyacska), amelyeknek titkos védőerejük van betegségek és szerencsétlenségek ellen. Amuletül szolgálnak bizonyos tárgyak: kő, fénylő fém, füves növény, fog, csontdarabka stb., varázsigékkel, felírásokkal ellátva, vagy anélkül is és ezeket a nyakon, néha a derék körül, máskor gyűrűként is viselik. Az amuletek elvétve valamilyen alakzatot, istenséget, ördögöt, állatot stb. ábrázolnak: e téren határtalan sok ötlet, titokzatos eszmetársítás nyilvánulhat meg. A varázslók rendesen az amuletek beszerzésével, illetőleg árúsításával is foglalkoznak. Ezekbe a titokzatos varázsműveletekbe azonban mégis mindig fonódik közbe lassankint kifejlődő empíria. Ilyen módon a kezdetleges népeknél igen sokféle gyógymóddal és orvoslási eljárással találkozunk; ilyenek a hashajtó és hánytató szerek, a bélbeöntés, a füstölés, az inhalatio, a becseppentés, az elbódítás, a hideg és meleg fürdők, a borogatások, az izzasztó szerek, az étrend, a köpülyök, az érvágás, a masszázs, a sérvkötők, bizonyos óvszerek ragadós betegségek ellen, továbbá sebészeti eljárások, foghúzás, tályogmegnyitás, törések gyógyítása és végül a trepanatio is, ami csodálatba ejti a mai sebészt. A trepanatio, vagyis nyíláskészítés a koponyán, olyan műtét, melyet a kezdetleges népek az őskorban is, jelenleg is végeznek. A Peruban és Polynesiában lakó vad népek körében manapság végzett trepanatio gyakran sikeresen végződik, ritkán jár az agyvelö burkainak gyulladá- sá' al és halálos kimenetellel, csak akkor, ha a kemény agyhártya sérül meg, de ezt a vad sebész mindig gondosan elkerüli. Ma már százakra emelkedik a történelemelőtti időből származó olyan koponyáknak a száma, u i^.ra Trepanált bronzkori!(magyar honfoglalás kora- beli) koponya Szőregről. (Budapest, Néprajzi Múzeum.)
