Szakcikk gyűjtemény

Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története

48

676 hallgatója volt, hogy egyéb, kevésbbé látogatott németországi egyetemek hallgatóinak átlagos számával ne is fáraszszam az olvasók figyelmét.

Ezen érvekre támaszkodva ujahb történettudósok, köztük Salamon Ferenc és Fraknói Vilmos teljesen elvetik és megcáfolják Heltainak a Mátyásféle egyetemre vonatkozó véleményét. Salamon FereDC „Budapest története“ cimti müvében hosz szasan foglalkozik ezen kérdéssel, és azon követ keztetésre jut, hogy Helíai Gáspár, ki száz évve később élt Mátyás után, Brodarics István által kire hivatkozik is elbeszélésében, volt félrevezetve Brodarics a maga korában hihette a hagyomány utján átszármazott véleményt az akkor még látható épületmarad7ányok felől. De Mátyás királyról, a ki tökéletesen tájékozva volt a korabeli egyetemek hallgatóinak valódi létszáma felől, képtelenség ilyen tervet feltételezni. Salamon szerint Mátyás király, a római „castrum“-ok mintájára egy erőditett kaszárnyát akart építtetni, melyben katonái elhelyezhetők lennének, s melynek segítségével Buda is védhetőbb állapotba jutna. Ennek megvilágítása céljából nevezett történetírónk közli a római „castrum“ tervrajzát s kimutatja, hogy mennyire megfelel minden részleteiben a Heltai által leirt épü- letmaradványoknak. (Budapest története, III. köt. 3U6—323. 1) Salamonnak ezen nézetét egészben

elfogadja Fraknói Vilmos. (Magyar tört. életrajzok — 1890. Kunyadi Mátyás király. 318. 1.)

Annyi bizonyos, hogy ez a rengeteg épület sohasem készült el és a király is be érte egy csonka, ideiglenes főiskola felállításával a budai dömések kolostorában. Ugyanis Niger Péternek 1481-ben megjelent „Clypeus Thomistarum“ c.