Szakcikk gyűjtemény

Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története

látjuk, e nyilvános (publikus) iskolákat nemzetiségi és h#*frajzi különbség nélkül bárki is látogathatta. A bolognai főiskolát, a mely csak jogi szakiskola .(mint ma mondanék : jogi fakultás) volt, csak úgy nevezték egyetemnek (studium generale), akár a mai budapesti tudományegyetemet napjainkban hagyományos négy fakultásával.

A régi keresztény középkori egyetemnek két jellegzetes tulajdonsága ötlik első tekintetre is szemünkbe s ez a hallgatóságnak nemzetekre (natio) és a tudományoknak szakokra (fakultás) való ta- <gozottsága. A nációk az együvé tartozóság érzete következtében szellemi és anyagi érdekek ápolására alakultak és csakhamar megszülték a közös pénztárt (bura) és a kollégiumokat, a mely utóbbiak kiszámíthatatlan horderejű tényező gyanánt szerepeltek az egyetemi életben és utóbb, közvetve magában a társadalomban is. A fakultások éles különválása már a 13 ik században látható a párisi egyetemen, a hol ezek külön autonom testületek gyanánt, szervezkedvéü, külön fő (decanus) alatt tartották gyűléseiket, intézték el belttgyeiket, osztogatták az akadémiai fokozatokat (gradus). Itt már négy fakultást találunk olyképpen, hogy a theologiai, jogi és orvosi a három felsőbbet képezi, a melyek gradusainak elnyerhetéséhez előfeltétel, hogy az illetőt az artium facul as már graduálta legyen. De nem volt minden középkori eg-yetemnek négy fakultása, sőt a legiöbbön egy, két vagy három tőtár gyat adtak rendesen elő, úgy hogy nagyobbára á teológia a filozófiával járt együtt, a jogi fakultás gyakran egymagában volt, és a római pápák több főiskolán nem engedték mely, hogy a teológiai fakultás létesüljön.

Denifle „Die Universitäten des Mittelalters“ c. nagyszabású munkája 1. kötetében tabelláris áttekintésben tünteti föl a régibb egyetemeket a 15-ik száza-