Szakcikk gyűjtemény

Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története

34

'viharokat, a mely kiheverte a tatárok nemiet letaposó pusztításait is, a török kitakarodtával a ki a Dunának túlsó partján vonult vissza pusztítva és rabolva a végek felé, óriási többségben csopor' tösult János király körül, a kit a legtöbb külföldi íejedelem is elismert Magyarország királyának, károsunk környékén, a mely szintén János pártjához tartozott egész 1541-ig, a parasztok oktalan felkelését az urak ellen vasmarokkal fékezte meg Frangepán, helyre állítva a társadalmi és állami rendet úgy Slavoniában, mint Baranyában a mohácsi vész után. János egyik világi hívét, Szere- esent, Tolna vármegye főispánját, teszi meg pécsi püspökké ; a Ferdinánd pártjához tartozó Macedoni nagyprépost menekülni kénytelen városunkból. János, az utolsó nemzeti király, megkoronáztatása alkalmából viharosan nyilatkozott meg a nemzeti érzés országszerte és nem forgott fenn olyan akadály, a mely egyetemünk végleges megszűnését szükségképpen invonválta volna

A jogi pálya a katonai mellett nyilván hálá- sabbnak mutatkozott abban az időben, mint a theológiai (tekintettel a gyorsan terjeszkedő pro- testántizmusra és unitárius vallásra), és ha nem is akarnók Thardosy István, Máré vár bánjának urához, Bakics Pálhoz, irt eme szavait, hogy „itt (Pécsett) pap, barát, diák mind törökké (János pártiakká) lettek a bestyék“ az itt található egyetemi hallgatókra alkalmazói, annyi legalább is kétségtelen, hogy a mint itt lehettek a székesegyházi iskolánál diákok, éppen úgy lehettek az egyetemen is. Azt sem szabad felednünk, hogy az élelmes Velence kitünően volt informálva követei által a magyarországi viszonyokról s hogy egy velencei előkelő ember (Croce) ajánlotta 1530-ban Henrik angol királynak, hogy hírhedt válóperének ügyé-