Szakcikk gyűjtemény
Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története
28 a jogin Gratián és Justinián, az orvosin Hippokra- tes és Galenus a hittudományin Petrus Lombar- dus (Magister Sententiarum), és a tanárok magyarázatai abban állottak, hogy ezekből egyes elolvasott részleteket megmagyaráztak Azért pl abból, hogy János pécsi püspök (1538—1540), a ki Baranya örökös főispánja is, egy kanonoki javadalmat és prebendát adományozott Mihály nécsi magÍ8ternek, még nem következtethetni egész bizonyossággal, hogy 1539-ben létezett egyetemünk. Acsádi ellenben kimutatta, hogy 1530-ban Croce Velencéből azt ajáija Henrik angol királynak, hogy hires válópörében a külföldi egyetemek közt a magyart is szólítsa fel vélemény adásra, abban az időben pedig a pécsin kívül más egyetem nem volt Magyarországon. (V. ö. A magyar nemzet (millenáris) története, V.) Kardosfalvi Kardos Alajos, 1799-ben másodéves bölcsész, „Memoria Studii Generalis Qunqueccl cirati értekezésében a föntebb idéztem „Schola maioru kifejezést II Ulászló királyi kiadásainak regesz- írumában az egyetem jelentésére magyarázza Kol- lerreJ szemben, a ki e kifejezése alatt nem egyetemet értett, haném az elemi iskoláknál magasabb székesegyházi iskolát (a melyről okirataink világosan megemlékeznek). Németh Béla azt hiszi, hogy a Schola maior e helyen csakugyan egyetemet jelent. Okoskodása a következő : Tekintettel arra, hogy az iskolázást ez időben rendkívül elhanyagolták s hogy az 1494. nyitrai és 1515. veszprémi megyei zsinatok elrendelték, hogy az egyházi rendbe csak olyanokat vesznek fel, a kik jó erkölcsök mellett jól tudnak olvasni és énekelni s az elemi ismeretekben némileg jártasak : az ifjúság ama tanulmányai mellett, a mely ily csekély képzettséggel tette alkalmassá azt az egyházi rendb i
