Szakcikk gyűjtemény
Dr. Hunfalvy János: Az éghajlat változóságáról
— 19 — Az éghajlat nyomosabb tellurikus feltételei ezek: a földrajzi szélesség és hosszúság, melyet változatlannak tekinthetünk; a hegységek magassága, fekvése és csapása ; az egyes földterületek általános kisebb nagyobb magassága a tenger szintje fölött vagy azoknak mélyedése a tenger alá; a tengerek, nagy tavak, terjedelmes mocsárok, nagy folyók s az erdőségek szomszédsága ; s végül, a mi legfontosabb, a száraz és tengerboritotta területek eloszlása a föld színén. Mindezek a körülmények mint hathatós tényezők módosítják az egyes vidékek éghajlatát, tőlük függ a széljárás, a meleg eloszlása, a csapadékok gyérsége vagy szaporasága, stb. De ha a földrajzi hosszúságot és szélességet kiveszszük, melytől a mathematikai földövek beosztása függ, a többi tényezők mind változandók. A folyók megváltoztatják folyásuk irányát és torkolatuk helyét, elhagyják régi medröket s uj ágyakat vájnak maguknak ; a tavak és mocsárok egy helyütt betemetődnek és kiapadnak, más helyütt újak támadnak ; a hegységek a lég- beliek hatása alatt egy helyen folytonosan kopnak és törpülnek, más helyen pedig más erők működése mellett magasabbra és magasabbra emelkednek, sőt uj hegyek és hegysorok is támadnak. Egész nagy földterületek lassú százados emelkedéssel magasabbra és magasabbra duzzadnak fel, más földterületek pedig lassankint alább meg alább sülyednek. A tenger mindenütt rágja és rombolja a partokat, némely vidéken uj meg uj foglalásokat tesz, midőn majd lassan és észrevétlenül, majd hirtelen és erőszakosan terjedez a száraz területek rovására, más vidékeken pedig hátrahuzódik s a szárazföld nyomul előre az ő rovására. — Uj szigetek támadnak, más szigetek meg eltűnnek. — Itt növekszik a partvidék, amott meg fogyton fogy. E szerint a földségek és óceánok, a szigetek és félszigetek a beltengerek és tenger2*
