Szakcikk gyűjtemény
Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története
14 ben is jártak szórványosan a külföldi egyetemekre magyarok, mégis a hazai szükséglet fedezésére mindez elégtelennek mutatkozott, midőn már a budai (1309) zsinat is megkövetelte, hogy minden érseki tanodában eey a kánonjogban jártas, minden püspöki iskolában pedig egy a szabad művészetekben otthonos mester legyen, a ki az említett tudományokban a klerikusokat és egyébb hallgatókat oktassa, egyszersmind a tanárok számára káptalani javadalmazást biztosítván. A király szándékát az Avignonban székelő római pápával tudatván és annak jóváhagyását kérelmezvén, egy rendkívül érdekes, szövegében egész napjainkig megőrzött okmányban kapta meg a pápai jóváhagyást, úgy azonban, bogv az általa tervbe vett teológiai fakultás felállításához nem nyerte meg a pápai jóváhagyást., éppen úgy, mint szomszédja Rudolf osztrák herceg, a ki két évvel korábban (1365.) állította fel a bécsi egyetemet és noha alapitó levelében a másik három fakultáson kívül a teológiait is tervbe vette, ebbe a pápa belegyezését ki nem nyerhette. Nagy Lajos királyunk azt irta a pápának, hogy a királyi tanácsban sokszor érezte szükségét a tudós teológusnak, de már nagy ideje nem találkozott papjai között a szent hittudományok mestere ; pedig ha valakinek, neki, a ki körül van véve hitetlen és félbitti népekkel, volna szüksége oly egyénekre s kik a hit igazait meg tudják védelmezni. (Magyarország (millenáris) története.) El is rendelte alapítólevelében, hogy egyetemén tanitsanak „in qualibet licita facultate . . . ut ibidem fides ipsa dilatetur, erudiantur simplices“, de a hittudományi kar felállítását neki is megtiltotta a római pápa. E tilalom okát kutatván
