Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
ELSŐ RÉSZE. 9 takért-való könyörgésnek, az purgatóriumnak, az szabott böjtöknek, az szentek segítségül hívásának, az Római pápa méltóságának etc. paisul ellene vetették magokat és az Augustai Confessiónak ezek- rűl-való vélekedésit ótalmazták: Tehát az Augustai Confessiónak ezekrűl-való vélekedése nem igaz apostoli tudomány. Az bizonyság jó formában vagyon. Első része szórúl-szóra Csepregen és igazánnis íratott, mert az sz. Pál tanítása-szerént világ végezetéig kell lenni az igaz pásztoroknak, kik az Christus Ecclesiáját éppícsék és az hamis tudományok szelétől oltalmazzák. Második része oly világos, mint az nap délben. Mert A éri üst kiválasztom, kit az egész keresz- tyénség sz. Ágostonnal és Epiphaniussal egyetemben eretnek névvel illetett azéit, hogy az holtakért-való könyörgést és az szabott böjtöket nem javallottá, de ezen kívül senki az apostolok idejétől- fogva paisul nem vetette magát azért, hogy az halottakért nem kellene imádkozni. Maga szent Ágoston azt írja, hogy az egész Anyaszentegyház szokása, hogy imádkozzanak az halottakért. Az régiek-is, úgymint Cyprianus, Eusebius, Chrysostomus úgy imádkoztak az halottakért: úgy hitták segítségül az szenteket: úgy hirdették minden rendek-fölöt felsőbségét az Római pápának, mint szinte mi. És ezt Calvinus sem tagadgya. Luther pedig az maga tudományárúi (mellyet az-után sommában foglala az Augustai Confessio) azt írja, hogy egyes-egyedül kezdé ő ezt az dolgot, mellyet ő-előtte senki csak meg sem mért érénteni. De majd jobban kitetczik ennek az bizonyságnak erőssége. II. Az anyaszentegyház minden üdőben élt illyen rövid írásokkal, meltyekben az egész mennyei tudomány rövideden, jó rendel, világoson és nyilván mutattatott. Ehhez-is az csepregi prédikátor mondásához adgyúk hozzá emez igazságot: Nem élt pedig az anyaszentegyház soha oll}ran rövid írásokkal, mellyekben az luther vallás, vagy az Augustai Confessio világoson megmutattatok volna: Tehát az luther vallás nem mennyei tudomány. Ez az argumen- tom-is igaz formában vagyon az dialecticusok regulája-szerént. Első része Csepregből kőit: én úgy vészem, az mint adták. Második részét külömben sem bizonyítom, hanem ha minden üdőben élt az anyaszentegyház illyen írásokkal, mellyekben az Augustai Confessiónak tanítása foglaltatott, kezdgye-el csepregi bátyánk és rendről rendre, az apostoli üdőktul-fogva minden száz esztendőnként mutasson oly írásokat, mellyekben az anyaszentegyház eleiben adatott: hogy nem kel könyörgeni az halottakért: nincs purgaEphe.s. 4, 12. Vide Kalauz I. f. 410. Kal. II. f. 260. Kal. II. f. 614. Kalauz I. f. 227. 228. Luth. Praef. Tom. 1. Kal. I. f. 224. In Epist. dedicat, habetur. Pázmány Péter művei. V. kötet.
