Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
IX. része. Az igaz Ecclesia mellyik?
700 IX. RÉSZE. A’ KALAUZ IX. KÖNYVÉRÜL: Pag. 856. Matth. 13. v. 24 1 Pag. 856, 857, 858. 2 Gualteri Tabulae Chrono- logicae, Saec. 4, 3 Baronius, An.Christi, 519, 535. 4 Pag. 858. lehetetlen, hogy senki az Eretnekek lajstromába nem írta volna azt a’ Pápát, mely elsőben kezdette hirdetni a’ hamisságot. Holott azért soha senki a’ Romai Pápát nem gyalázta, és Eretnekek lajstromában nem írta, azért, hogy a’ boldog Szentek segítségét kérte, hogy a’ Halottakért imádkozott, etc.: bizonyos, hogy ezek, nem Új változásból, hanem Apostoli tanításból eleitül-fogva hirdettettek. Ezekből, mind elomolnak valamiket Balduinus beszél: Nem ismérik-e meg mindgyárt a belső betegségeket a Doktorok? Nem csuda; belől rejtve vagyon ezeknek fészkek: de a’ Tévelygésnek .kezdeti, külső predikállással lészen, mely titkon nem lehet. A’ búza közzé esett konkoly, nem ismér szik-e mindgyárt? De mihent ki kél, megtetczik. A’ míg valamely Tévelygő, magában tarty a hamisságát, nem látczik: de ha hirdetni, predikállani, tanítani kezdi, mindgyárt megismérszik: és havigyázás nincs reá, fel-is nevekedik. Egynéhányszor említi Balduinus1, hogy az Agnoita Eretnekség kezdőjérül írja Castro, hogy ő fel nem találta, ki volt. De ha Castro fel nem -találta, egyebek2 feltalálták, hogy Theofronius Cappadox elsőben, ■ az-után3 Themistius Alexandrinus volt ennek a bolondságnak hinte- getője. Azért, végre Balduinus azt írja; hogy4, Nincs oly bolond, ki azt nem tudná, hogy egy Eretnekség sem támadhat külömben: hanem 'Contradictio. Pag. 859. Ne tergiversari videamur, sequemur. Pag. 859. Pag. 860. mikor valaki, bizonyos helyen, bizonyos üdöben elszakad az eléb bévett Vallástúl. Ha ez így vagyon: nem igaz tehát a’ mit eléb mondái, hogy mikor az Eretnekség lassan fakad, nem tudhatni Kitül, hol, és mikor fakad. Másodszor: Látván Balduinus, hogy az első fogás nem helyes, azon mesterkedik, hogy a’ Romai tévelygéseknek kezdetit visgállya. De csupa sült bolondúl beszél; és egy Tudományt sem említ, mellyet valaki újonnan kezdett a’ Pápák közzül: Hanem, I. Azt írja; hogy Régen, az Ur-Vacsorának szolgáltatásában, nem voltak annyi Ceremóniák, mint most a’ Misében. Mint-ha a’ Ceremóniákrúl, és nem a’ Hitnek tudományáról volna szó közöttünk. Szabad volt, és mindenkor szabad azzal az Ecclesia, hogy a’ külső Ceremóniákéi, és rendtartásokat kevesícse, vagy sokasícsa. II. Azt mondgya; hogy a Szentek Segítségül hívását, kárhoztatta Epifánius, Basilius, és egyebek, mikor azt írták; hogy, Maria nem Isten: azért, sem ötét, sem egyéb teremtett állatot, nem kel imádni. Ládd-e ki nem eszes ez a’ Luterista? Az a’ kérdés, Ha valaha valaki feljegyzette-e, hogy a’ Romai Ecclesia tévelygést kezdett, a dücsőült Szenteket
