Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
VII. része. A' Sz. Irás igaz értelmét honnan kell venni?
658 VII. RÉSZE. A’ KALAUZ VII. KÖNYVÉRÜL : Joan. 12. v. 40 Exod. 24. v. 3, Vide Kalauz, II. 136. Kalauz, II. 129. Pag. 724. Vide supra, fol. 508, 509. nyíttya, hogy józan emberhez nem illenék. Sz. Pál írja; hogy, Az Isten Igéje, az emberek szilve gondolattyát és igyekezetit meg- választya. Ezt, a’ Hit dolgairól támadott kérdéseknek ítíletire akarja .vonni Balduinus, minden szin és okosság nélkül. Krisztus mondgya; hogy az ő szava, az Utolsó napon megítíli a ki ezt nem vészi, mivel az Isten törvénye szerént lészen az Utolsó ítílet, Apoc. 20. v. 12. Rom. 2. v. 11. Ebből Balduinus, nagy esztelenül, azt hozza ki, hogy most, e’ világon, minden viszavonyást megítíl a’ Sz. írás. Az Isten törvénye, Judicium-nak, Ítíletnek neveztetik: Ezt arra csigázza Balduinus, hogy oly Bíró a’ Sz. írás, mely megítíli, mit kellyen akár-mely dologban hinni, maga a’ gyermek-is tudgya, hogy az ítílet, nem Bíró. Sok Bizonyságokkal erőssítettem a’ Kalauzban, hogy a’ Sz. írás, Törvény; és a’ Bírónak erre kel nézni: de nem oly Bíró, mely a’ Hitben támadott viszavonyásokban ítíletet tégyen. Fő-képpen Két Bizonyságomat ostromollya Balduinus: mert a' többire úgy felel, hogy azoknak erejét, fen hadgya. I. Bizonyság: Olynak kel lenni a’ Krisztus országában való Bírónak, mely minden pert és versengést leszállíthasson, mert kü- lömben, elégséges nem volna az eggyességnek megtartására, a’ tévelygéseknek távoztatására. De a’ Sz. írás, magán, véget nem szakaszthat minden versengésben. Mert, ha a’ Sz. írásnak Laistro- márúl viszavonyás támad; ha azt kérdik, Mellyik könyvek igazan Szent írások; ha a’Szent könyvek Bötüjének tisztán maradásáról kérdés lészen: sohúlt ezekrül a’ Sz. írás nem mond sententziát. Ennek-felette, mikor a’ Sz. írás mondásának külömböző értelme, és magyarázattya támad: élőnkbe nem adgya a’ Sz. írás, mellyik magyarázat igaz, noha csak nem minden versengések, az írásnak külömböző értelméből vannak. Tehát a’ Sz. Írást, nem mondhattyuk oly Bírónak, mely minden viszavonyásban bizonyos sententziát ád. Erre Balduinus azt feleli: An libri Biblici habendi sint aliqui, ex ipsis Scripturis dirimi non potest; ama’ kérdés, Ha valamely könyv Bibliához való-e, Sz. írásból el nem igazódhatik. De ez, ugy-mond, Historia, nem Hit ágazat. Megmutattuk eléb, hogy a’ Historia-is Hit ágazat lehet. És itt, nem a’ szóról vetekedünk, mit kellyen Articulusnak mondani. Elég, hogy üdvösségünk vesztése alatt tartozunk hinni, hogy a’ Sz. Máté Evangélioma, hogy a’ Sz. Pál Levele, etc. Apostoli írás; noha a’ Biblia sohúlt lajstromba nem írta, mellyek a’ Szent könyvek.
