Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
VII. része. A' Sz. Irás igaz értelmét honnan kell venni?
A’ SZENT ÍRÁS ÉRTELMÉRŐL. 649 tűd, annak elég világos minden Deák szó, mely a’ Biblia ban vagyon; a’ ki Magyarúl tűd, a’ Magyar Bibliának minden szavát érti: de a’ mondásoknak értelmét, a’ szókkal jegyeztetett dolgokat, sok helyen nem érti. V. Bizonyság: Ha a’ szükséges Tudomány, mind igen világoson találtatik-is a’ Sz. írásban: ugyan bátorságosb az Ecclesianak értelmén nyugodni, hogy sem a’ magunk tetczésén. Ezt Balduinus halgatással fejti. A’ minémű bizonyságokkal erőssítik az Újítók, hogy a’ Szent írás maga fínyességével kimutattya értelmét, azokra világos feleleteket adtam a’ Kalauzban, mellyeket semmiben meg nem hamis- sította Balduinus. Mert nem tagadgyuk, hogy világosság, lámpás, fínyesség a’ Szent írás: de azért a’ Szerecsen Királyné szolgája, xreá nézvén az írásra, nem látta a’ benne-való Igazságot magyarázó nélkül: mert, ‘2Declaratio sermonum illuminat; akkor világosít a’ Sz. írás, mikor megmagyaráztatik. A’ Tanítványok sem értették a’ Szent írást: hanem, mikor 3Interpretabatur: aperiebat Scripturas: aperuit illis sensum, ut intelligerent Scripturas; Krisztus Urunk megnyitotta annak értelmét, mert bétéve vagyon, kúlcs alatt tartatik az igaz magyarázat. Semmi színest ez-ellen nem mond Balduinus, és valamit mondhatna, azt régen megfejtegette GretserusA Moyses szava az; hogy5, Nem mesze vagyon tollúnk az Isten parancsolattya. De Moyses nem szól az Evangeliomrúl (mint Balduinus6 álmodgya) hanem arról a’ parancsolatról, mellyet Moyses által ada Isten: Mandatum hoc, quod ego prcecipio tibi hodie. Mely dologról, bővebben szóllanak a’ Szent írás magyarázók, Rom. 10. v. 6. Látván azért Balduinus, hogy a’ régi Bizonyságokat nem erős- sítheti, azt írja; hogy, Noha Origenes előtt, senki a Sz. írást nem magyarázta; azért, ugyan tudva volt ennek igaz értelme. Tehát az Ecclesiának magyarázása nélkül megérthetni a’ Sz. írást. Erre, régen megfelelt Bellarminus1, és bővebben Gretseruss, kik megmutattyák, hogy Origenes előtt, Justinus, Irenceus, Clemens Alexándrinus, Heraclitus, Candidus, Pantcenus, és egyebek, a’ Szent írás magya- rázattyáról könyveket írtak. Ezek előtt pedig, az Apostoloktól, Apostolok Tanítványitól, és az Apostoli Ecclesiátói, vették, és tanulták a’ Hívek a' Szent írás magyarázattyát, élő nyelvnek és Traditiónak oktatásából. Kalauz, II. 80,108,114. Kalauz, II. 100. et scqu. 'Actor. 8. v.30. Fsai. 118. v. 130. 5 Luc. 24. v. 27, 32, 45. 4 Grets, tom. 1. Dcfens. Bellar, föl. 1114,1139. 5 Deut. 30. v. 11. 6 Pag. 686. Grets, tom. 1. Defens. Bellar. folio 1129. Pag. 688. 7 Bella, lib. 3. dc Vcrbo Dei cap. 2. arg. 11. * Grets, in Dcfens. folio 1169. Tazmany Peter müvei. V. kötet.
