Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
IV. része. A' Kalaúz negyedik könyve ellen, mit mond Balduinus
606 IV. RÉSZE. A’ KALAÚZ IV. KÖNYVÉRÜL : Art. 21. Pag. 361. Pag. 509. Vide supra, fol. 486. n. III. Kalauz, I. 575. Pag. 510. Ibidem. Vide infra cap. 11. § 6. n. 2. Ibidem. 1. Joan. 3. v. 3. 1 Pag. 512. ex Paludano. Art. 21. Pag. 515. Pag. 513. De Confec. Dist. 2. can. Peracta. Harmadik Hazugság; hogy, A’ Papista Hit-szer ént, Krisztus eleget tett az Eredendő bűnért: de a töb Halálos, és bocsánandó Bűnök, a’ Mise-által bocsáttatnak meg, az ember szűrének jó indú- lattya nélkül: és a’ mint Balduinus szól, a’ Sacramentomokrúl, közönségesen, ne quidem bonum motum cordis requiri. Ez sem igaz: Azért Balduinus ezt hazugsággal oltalmazza: I. Azt írja; hogy én hazugságnak mondottam, hogy a’ Misében elevenekért és holtakért áldozik a Pap. Ezt én soha hazugságnak nem mondottam, mert ez merő igazság: hanem azt mondottam hazugságnak, a’ mit a’ Confessio ír; hogy, Közönséges vélekedés az, hogy a Mise elvégzi bűnét eleveneknek és holtaknak, minden jó indulat nélkül. Ezt bezzeg hazugúl fogják reánk. II. Azt hazudgya; hogy, Noha mondgyuk, hogy Krisztus minden bűnért eleget tett, de külömben hiszünk, Isten ám Balduinus, a’ ki szívünket láttya. III. Hazud abban-is; hogy, Tamás Doktor taníttya, Christum pro Originali peccato Tantum satisfecisse, hogy csak az Eredendő bűnért tett eleget Krisztus: Mert sem ő, sem senki egyéb ezt nem taníttya. És, a mely szavait Sz. Tamásnak előhozza Balduinus, abban sincs ama’ Tantum. IV. Hazugúl Írja; hogy Bellar minus, és a’ Triden- tomi Conciliom tanítása szerént A’ Mise letörli az elevenek és holtak bűnét. Mert, noha taníttyuk, hogy a’ Mise által Isteniül sok üdvös- séges jókat, és megtérésre való segítséget nyerhetünk; de, hogy a’ Mise törlené le a bűnt, nem taníttyuk, hanem-ha csak ollyan formán akarnánk szóllani, a’ mint Szent János Írja, hogy ember megszenteli magát. A’ mely Catholicus Doktorok írásit előhozza Balduinus, azok-is csak e’szerént magyarázzák a’ Misének hasznát; a’ mint Balduinus ő-maga illyen szókkal előhozza: 1 Veniam impetrat, hoc est, gratiam contritionis. De errül majd többet szól- lyunk infra c. 11. §. 6. n. 2. Nem hogy mentené azért Balduinus a’ Confessio hazugságát, de hazugsággal öntözi, hogy szaporodgyék. Negyedik Hazugság; hogy, Szent Gergely előtt, emlékezetben nem volt a’ lassú és nem-közönséges** Mise. Balduinus erre azt írja, hogy ők a’ Privata Missá-n azt értik, a’ mely solitarie, magán mondatik, a’ kösség részesülése nélkül. Hogy pedig illyen Mise nem volt Szent Gergely élőt, azzal bizonyíttya: mert, Egyházi Vége- zés az, hogy bűnhödgyék a ki jelen vagyon az áldozaton, és nem communikál. De nem így vagyon: Mert, a’ mint azt az Egyházi Végezést magyarázza a’ Glossa, a’ mely Pap megszenteli az Urat, *' Nem a közönség előtt tartott.
