Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
598 III. RÉSZE. A’ KALAUZ 1 Kalauz, I. 278. Socr. lib. 1 c. 22.- Kalaúz, II. 684. Pag. 461. Pag. 461. Pag. 461. Supra, fol. 575. Pag. 406. Pag, 465. bek írásiból feljegyzettem1; hogy a’ kinek Papsága előtt felesége volt, vélle hatták. De azt ugyan azon Conciliom parancsolta, és régi Traditiónak nevezi; hogy Papsága-után, senki meg ne háza- sodgyék. És noha némely Püspökök, házasságból emeltetvén a’ tisztre, 2megtartották feleségeket: de Sz. Jerónimus világoson írja; hogy a’ Napkeleti, Egyiptomi, Romai Ecet est óban, a’ kiknek az-előt feleségek volt, sem élhettek azokkal. IV. Hazugságnak mondgya, hogy Papsága után nem szabad volt házasodni. De ezt a’ Niccea-bé\\ közönséges Gyölekezet mondotta, és régi Traditió- nak nevezte. Nem-is adhat ellenkező példát Balduinus: ki noha a’ Chalcedoni Gyölekezet átkát, Brutum fulmen-nek nevezi, mely- lyel az Apáczának házasulását tilalmazza: de, a’ ki nem bolond, többet hiszen a’ Chalcedoni közönséges Conciliomnak, hogy-sem Balduinusnak. Ezek-után, azt írja Balduinus; hogy, Nem magárúi írta Luter, hogy Aszony’ ember nélkül nem lehet, hanem közönségesen minden Férfiúnál. Ha minden Férfiúnál írta: tehát magárúl-is írta. A’ Luter tanácsáról, mellyel Szolgálóra szabadíttya a’ Házas embert, ez-előt szóllánk. És mivel a’ Bibliába írta Luter, hogy, Nincs gyönyöriísé- gesb dolog az Aszony ember szerelménél, a’ kinek kedve telik benne: Azt mondgya Balduinus; hogy, Ez szép tiszta igaz mondás. De ha ennél szeb volna, sem kellene a’ Bibliába írnyia. Más az, hogy ez nem igaz: mert egy lelki vigasztalása a’ Szent Léleknek, minden világi gyönyörűségeket meghallad. Efféle szóknak pedig egyéb haszna nincsen, hanem ingerük a’ gyarló embert, a testi szabadságra. Végezetre, sok heába-való csácsogással vádollya Balduinus a’ Pápák és egyéb Egyházi rendek kevélységét, feslettségét. De nagy része írásinak, szintén ollyan hazugság, mint mikor azt mondgya, hogy Ä Jesuiták nagyobra böcsüllik a Lojóla Reguláit, hogy-sem a Tíz parancsolatot. És bár úgy vólna-is, hogy sok feslettség, rútság találtatott a’ Pápákban: nagy külömbség vagyon, ezek és Luter-között, mert Luter, Kezdője, Profetája, Evangélistája volt az Új Deformationak; és az ő szabados feslettsége, Tudományának tulajdon erejéből származik, mint ez-előt hallók.
