Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
III. KÖNYVÉNEK X. nslZONYSÁGÁRÚL. 579 vélekedése, hitelt szerezhetne a’ régi Szentek Vallása ellen. Bezzeg Sz. Ágoston nem így szóllott e’ dologról, hanem e’ képpen ír Sz. Jerónimus Doktornak1: Quisquis dixerit, quod in Christo vivificabuntur etiam Parvuli, qui sine Sacramenti ejus participatione de vita exeunt: hic profecto et contra Apóst oticam pr ce dicationem venit, et totam condemnat Ecclesiam. Másut ismét2: Noli credere, noli dicere, noli docere, Infantes antequam baptizentur, morte prceventos, pervenire posse ad Originalium indulgentiam peccatorum, si vis esse Catholicus. A’ Környül-metélésrül, a; mit említettem3 Luter Írásából, azt mondgya, hogy ó fel nem találta. Eléb-isi, hasonlót monda: de az-után mingyárt megvallá, hogy azok Luter szavai. Megmagyarázza pedig maga Balduinus, honnan történik, hogy néha fel nem találni a’ Luter írásiban, a’ mit az-előt abban olvastunk: Mert, Hcec verba Lutherus, in revisione suorum Librorum, postea omisit; unde hodie in Tomis ipsius non reperiuntur: Sok gazságokat letörlöttek a’ Luter Írásiból; és így, a’ mostani Nyomtatásokban nem találtatnak. Mert. a’ miképpen feljegyzetté Florimundus, 1548. Esztendőben, ugyan Sinatoi tartottak Lipsiában, és sokat letörlöttek a’ Luter írásiból, hogy ennek a’ büdös Prófétának éktelenségei elfedeztetnének. Nevezet-szerént, a’ minémű Prcefatiót írt Luter az Új Testa- mentőm könyvei-eleibe, abból sokat kihattak az utólso Nyomtatásokban ; a’ mint Gretserus5 megmutattya. Balduinus sem szenvedi6, hogy a’ Keresztségben más szókat mondgyanak, hanem a’ minémükkel szoktunk keresztelni (noha Pag. 613A mást jelenget) de azért hiuságos mentséggel oltalmazni akarja Latért, a’ ki külömbet tanított8. Akár-mi végre, és mi okból mondotta: elég ha Luter mondotta azt; hogy, Akár Isten nevében, ’s akár Isten neve-nélkül adgyák a Keresztse get: csak ember Isten nevében vegye, nem árt. Ezt pedig, Vallásának fondamentoma után mondgya, mely csak a’ Hitnek tulajdoníttya az Igazúlást. Hogy a’ Visza-keresztelésre útat ne csinállyon Balduinus, azt írja; hogy, A’ János Keresztsége után, nem keresztelték vízzel az embereket, hanem csak Baptismo flaminis, Sz. Lélek adásával. Maga Sz. Lukács írja, hogy a János Keresztsége után, megkereszteltettek az Ur Jézus nevében; és Pálnak keze-vetésével, reájok szállott a Szent Lélek. Nyilván megválasztya Sz. Lukács a’ Keresztséget, a’ Sz. Lélek látható adásáról. És noha a’ Sz. Lélek adásban Sz. Pálra mutat: de a’ Keresztségben nem ő-reá igazít, mivel ő-maga Sz. Pál 73" 1 Aug. ep. 28. Vide § 11. n. 3. in. 5. 2 Lib. 3. de Origine Animae, c. 9. 3 Kalauz I. 436. 4 Vide supr. föl. 556. Pag. 371, 402. Vide supra, föl. 568. margo. Infra cap. 7. § 6. n. 70. föl. 256. Florim. Re- mundus, lib. 2. de Origine Haeresum, c. 9. 5 Grets, tom. I. Defens. Bell. lib. 1. de Verbo Dei-, cap. 6. fol. 338. e Pag. 366. 7 Infra, c. 6. §3. s Verba Lutheri in Kalauz, I. 437. Pasr. 367. Actor. 19, v. 3, 5, 6.
