Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
HI. KÖNYVÉNEK X. BÍZÓNYSÁGÁRÚL 575 származik (Jmint Balduinus vítattya,) test a’ mi lelkünk; és így romlandó ’s veszendő. Maga a’ Sz. írás, nem csak nyilván mondgya, hogy a’ mi lelkünk 2Spiritus: hanem azt-is taníttya, hogy Isten adgya emberbe a’ lelket, Isai. 42. v. 5. Eccles. 12. v. 7. Zách. 12. v. 1. Nem a’ szülék alkottyák a’ lelket, 2. Mach. 7. v. 22. És hogy a’ szülék testet szülnek, de Isten a’ lelkek apja, Hehr. 12. v. 9. Rom. 4. v. L. Numer. 27. v. 16. Végezetre, a’ Filósofusok azt világoson megmutattyák, hogy, valamit ember alkot, matériából alkotta; és, valami matériából lészen, az materialis res, non spiritualis; és matériától fügvén, elromol, mikor elválik a’ matériától. Merő bolondság pedig, a’ mit Balduinus ír, hogy, Meg nem érthettyük mint szál reánk az Eredendő bűn, ha az Atyáktúl nem származik a Lélek. Mert, ha azért születünk Eredendő bűnben, hogy a’ szülék, magok szennyét alkotmányokra kenik: Egy az, hogy a’ Keresztyén szülék, az Eredendő bűnből kitisztultak a’ Keresztség által; és így, másra nem kenhetik mocskokat, melytül üresek. Mas az, hogy, ha a’ szülék lelke szennyét alkotmányára kenik: a gyilkos, parázna, részeges szülék, az anya-méhében lévő Kisdedeket paráznává, gyilkossá, részegessé tennék. Miképpen azért, a’ kinek teste csonka, vagy seb-helyes, nem szül test szerént csonkát ; a’ jámbor, túdós mester-ember, nem szállíttya fiaira ezeket a’ jókat: úgy a’ ki parázna, nem tészi fiát paráznává. Az Eredendő bűn azért, abban ál, hogy az Adám vétkéért, a’ nélkül az Igazság- nélkül születünk; melyben születtünk volna, ha Adám nem vétkezett volna. Ez pedig fenmaradhat, ha csak maga Isten teremti-is a’ lelket. Másodszor: A’ mit Luterból előhoztunk a’ Bujaságról, helyén hadgya Balduinus; tudni illik,3Hogy ha valakinek felesége vonogattya magát: híja szolgálóját. Maga Krisztus, általlyában mondgya; hogy, 4Valaki feleségét elbocsáttya, és mást vészen, parázna. Sz. Máténál pedig, azt olvassuk; hogy, hValaki, a Házasság-törésen kivül, egyébért elbocsáttya feleségét, és mást vészen; paráználkodik. Sőt Sz. Pál, azt irja; hogy, 6ha igaz okért elbocsáttya valaki feleségét: úgy-is, vagy megbékéllyék, vagy házasság nélkül maradgyon. Ezek a’ nyilván-való Sz. írások ellen, Paráznaságot tanít Luter, és Balduinus, mikor azt vítattyák; hogy, ha kinek derezés*1 felesége vagyon, szolgálójával éllyen. Azt-is tiszta szép tudománynak mondgya Balduinus; hogy, A’ férfiúnak aszonnyal léte, szükségesb az ételnél 1 Pag. 352. 3 Eccles. 12. v. 7. Lucae 22. v. 46. Rom. 8. v. 16. Pag. 352. 3 Pag. 354. ' Lucae 16.v.18. Marci 10. v. 11. 5 Matth.5. v.32. Cap. 19. v. 9. 61. Corint. 7. v. 10, 11. Pag. 353. *' Durczás.
