Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus

III. KÖNYVÉNEK II. BIZONYSÁGÁRÓL.

523

nélkül; a’ hallas, Tanítopásztorok predikállása-nélkül nem lehet. Kiből következik, hogy ot igaz Hit nem lehet, a’ hol igaz Pásztorok nem tanítanak. A’ Proféták-is azt jövendöllötték, hogy a’ Messias országa és Ecclesiája, soha Papok és Orállók-nélkül nem hagyatik. Számtalan helyen Ígéri Isten, hogy az ő Sz. Fiának országa, soha el nem omol, el nem fogy; Dániel 7. v. 14. 27. Cap. 2. v. 44. Luc. 1. v. 33. Mich. 4. v. 7. Isa. 4. v. 7. etc. Végezetre, az Angustat Confessio azt taníttya1; hogy az Ecclesiá ban, az Isten igéjének hirdetése, és a’ Sacramentomok szolgáltatása mindenkor megmarad. Ezek Tanító pásztorok-nélkül nem lehetnek. Tehát, vagy el kel az Ecclesiával együtt a' Sacramentomok szolgáltatásának fogyni; vagy meg kel minden üdőben maradni a’ Pásztoroknak.

Mikor ezeket, és töb hasonló erős bizonyságokat hallott volna Balduinus; mindgyárt ot tapogatá, a‘ hol fáj. És félvén attól, hogy azt ne kérdgyük tölle, Hol voltak Luter-olöt az igaz Pásztorok? Azt írja; hogy ezek mind igazak, mikor békeséges ideje vagyon az Ecclesüínak: de mikor üldöztetik, külömben vagyon a’ dolog, mert -Akkor a Pásztorok, és Egyházi szolgálatok el fogynak, és plane tolluntur, tellyességgel eltöröltetnek: hanem, a Keresztyéni Tudomány, az Apostolok és Próféták könyveiben tartatik.

lm hallod, hogy, a’ Sz. írásnak világos tanítása-ellen, azt hirdeti Balduinus, hogy világ végéig nem maradnak minden üdőben igaz Pásztorok. És mivel, a’ Sz. Pál tanítása-szerént, igaz Pásztorok predikállása-nélkül, igaz Hit sem lehet; azt-is meg kell engedni, hogy, mikor az Ecclesia üldöztetik, akkor az emberekből kifogy az igaz Hit és csak a' könyvekben marad a' Keresztyéni Tudomány. Hová lészen tehát a’ Krisztus szava, hogy 3a’ pokol kapuja erőt nem vészen az Ecclesián ? Mint lészen igaz, a’ mit az Augustai Confessio hirdet: iUna sanda Ecclesia, perpetuo mansura est? Mint marad helyén, a’ mit Balduinus ezen szókkal tanít: 5Ecclesia num- quam penitus interit? Mert, ha az Ecclesia megmarad, Sz. írás hirdetésének, Keresztségnek, Úrvacsora-szolgáltatásnak kel abban lenni; és így, Tanitók-nélkül nem maradhat. Mint ál helyén a’ mit Krisztus mondott7, hogy az egyszer bévetett Jó mag, mind aratásig nevelkedik? Mint tellyesedik-bé a’ Gábriel jövendöllése, 8hogy Krisztus a' Jakob házában örökké uralkodik, és országa el nem fogyhat? Hlyen nyilvánvaló Sz. Irások-ellen, ily nagy dologban, ily bátran beszél Balduinus; és az ő mondásának, az egész Sz. írásból, csak

Isa. 62. v. 6. Jer. 33. v. 18, 21.

1 Confess. Augustan, art. 7.

? Fag. 134, 135, 128. et saepe.

Rom. 10, v. 15, 17.

3 Matt. 16.v. 18.

4 Art. 7.

3 Pag. 138, 748, 749.

7 Matt. 13. v. 30 * Luc. 1. v. 31.