Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
III. KÖNYVÉNEK I. BIZONYSÁGÁRÚL. 519 ä Canstantiai Gyülekezet Végezesére mutat sok helyen Bal- duinus1. De meg akarván ismértetni tudatlanságát, eggyüt Canon. 13. másut Sess. 18. másut ismét Sess. 13. említ; mint-ha ot azt mondaná a’ Conciliom, hogy ö Krisztus-ellen végez. Maga semmit illyent nem mond a’ Conciliom: hanem 2említi azokat, kik étel-után osztogatták, és két szín-alat osztogatták az Úr Vacsorát. Az-után így szól: Licet Christus post Ccenam instituerit, et suis Discipulis administraverit sub utraque specie hoc venerabile Sacramentum: tamen, hoc non obstante, Ecclesice consuetudo servavit, et servat, quod hujusmodi Sacramentum non debet confici post Ccenam, nec a fidelibus recipi non jejunis; nisi in casu infirmitatis, aut alterius necessitatis. Et hcec consuetudo laudabiliter introducta est, ut hujusmodi Sacramentum, a conficientibus, sub utraque; a laicis, tantummodo sub specie panis suscipiatur. [Ezekben a szókban megválasztja a Concilium az Institutiót és Administratio'1. Az ollyan szolgáltatásról, azaz Administrationki vagy ususrúl mondgya, hogy az Ecclesia rendelést tehet, mellyrül parancsolat nincsen, úgymint ha éhomra-e vagy étel-után! Egy szín-é vagy kettő alatt osztogattas- sek az Úr teste, vére! Ama’ szó tehát hoc non obstante, a Krisztus példáját nézi az Administratiónak, szolgáltatásnak és osztogatásnak módgyában, melyrül parancsolat nincsen. Ez annyit teszen, hogy noha Krisztus vatsora után és két szín alatt osztogatta: de ez nem ellenzi, hogy az Ecclesia éhomra és egy színben adgya, mert a példa parancsolat nélkül nem kötelez. Bezzeg ha Krisztus nem csak egy színben és étel után osztogatta volna, hanem azt parantsolta volna, hogy idejét és módgyát az ő osztogatásának megtartsuk, senki -azt meg nem másolhatná. Egy szóval, a Concilium mondásának értelme nem az; hogy non obstante prcecepto et institutione Christi; hanem hogy non obstante exemplo seu facto Christi.j*1 Hazugság; hogy, a’ Pápista hit-szerént, 3Egyedül a Pápa•• végez a Conállomokban; az ö vélekedése közönséges értelem; ö semmi tévelygésbe nem esketik. Ezekben semmit a’ Pápista hit nem tanít ;s hanem, a’ mint eléb mondám, a’ Pápáról, azt bizonyosan hiszük, hogy a’ közönséges Gyöleközettel, az egész Ecclesiával-eggyüt, *' A zárójel közt levő szöveg helyett az első kiadásban ez olvasható : Ezek a’ Conciliom szavai : mcllyckkel csak azt adgya élőnkbe, hogy, noha Krisztus, vatsora után, és két szín-alat adta a’ Sacrante»lomot az Apostoloknak : de arra nem kötelezett, hogy mi-is vacsora után, és két-színben adgyuk1. Mert, ha arra kötelezett volna; sem Pápa, sem Conciliom azt meg nem másolhatná. 1 Pag. 120, 301, 346, 432, 572, 597, 599. 2 Concil. Constantien. Sess. 13. Vide .Valentiniani 3. part. Disput. 8. quaest. 8. p. 5. § 5. in fine. Pag. 120,636. supra, fol. 491. 4 Kalauz, II. 443.
