Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
III. KÖNYVÉNEK I. BIZONYSÁGÁRÓL. 509 Scriptura? libri; quod eorum sint, quorum nomina circumferunt, et non corrupti: non ad dogma, sed ad historiam pertinet, ad cujus veritatem, testificatio Ecclesiae sufficit. 1 Non negamus, ex testimonio Ecclesia: nos habere, Epistolas esse eorum, quorum prceferunt nomina. [Quod aliquis liber Bibliorum incorruptus manserit, ad historiam, non ad fidem pertinetJ*1 Megengedi azért Balduinus, hogy nem Sz. írásból, hanem az Anyaszentegyház tanításából tud- gyuk mellyek a’ Szent könyvek; hogy ezek tisztán maradtak; hogy azoktól írattak a’ kik nevét viselik. Azt pedig hamissan írja; hogy, 2 Keresztyéni tudomány és Hit ágazat nem lehet a’ Historia. Mert, a’ mit az Evangélisták ban, és Apostoli Cselekedetben olvasunk, annak nagyob része historia. Az-is régen lett dolgok előszám- lalása, (az-az, historia) hogy Krisztus született, Pontius Pilátusodat megfeszíttetett, megholt, eltemettetett, feltámadott: de azért ezeket a’ Credoba Keresztyéni tudománynak, és Hit ágazatnak vallyuk. És mint-hogy csak szó-béli csavargás a’ Balduinus dolga; ne törőd- gyünk azon, mit kel Dogmának, vagy Articulusnak neveznünk, mivel az egész-Bibliában, ezekkel a’ szókkal nem élt a’ Szent Lélek. Azt kérdem: Tartozik-e minden Keresztyén, üdvösség vesz- tés-alat hinni, hogy ezek, a’ Biblia könyvei; hogy azok írták, a’ kik nevét viselik; hogy oly tisztán maradtak, a’ mint írták? Ha tartozik: Tehát üdvösség vesztés-alat, tartozunk valamit hinni az Anyaszentegyház tanu-bizonyságából, a’ mit a Szent írásba nem találunk. És így füstbe mennek, és erőtlenné lésznek azok a bizonyságok, mellyekkel az Újítók vítattyák, hogy csak azt tartozunk hinni, a mit Sz. írásban találunk. Ha üdvösségünk vesztése-alat nem tartozunk hinni, hogy ezek tiszta Szent könyvek: Tehát üdvözölhet a’ ki a’ Bibliát Sz. írásnak nem hiszi. Válaszon e’ kettő- közzül Balduinus, és adgya tuttúnkra tetezését. Hamar megbáná Balduinus, hogy az Ecclesia bizonyságának ily nagy hitelt ada, és visza-hazudá szavát: Nem az Ecclesiának bizonyságából tudódik, ugy-mond, az Apostoli írás, hanem belső jelenségekből; úgymint, a felséges dolgokból, a’ szállások méltóságából, erejéből, magával eggyezéséből. Azt-is ez-után veti; hogy, noha a’ Sz. írás azt nem mongya, hogy minden részei tisztán maradtak: de ezt abból bizonyíthatni, mert Isten nem vezérli az ő népét Írás nélkül. Ezek a feleletek fen hadgyák, hogy üdvösség vesztés-alat hinnünk kel, ollyat, a’ mit Sz. írásban nem olvasunk. *' Az új kiadásba szánt toldalék. 1 Pag. 393, 650, 729, 862.- Dogma, et Articulus Fidei. Fol. 650,724. Vide infra cap. 6. § 2. v. 2. NB. Contradictio. Pag. 88, 91/ Pag. 89.
