Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
Első része. Az előljáro levelek rázogatása
484 ELSŐ RÉSZE. •Act. 17. v. 2. 2 Balduin. Refutat. Cathechismi Photiniani, fol. 109. Vide infra, :ap. 2. § 9. n. 1. télé, noha Pogány vala. Azonképpen, Sz. Pál, a’ hová ment, elsőben a’ Sidók Sinagógazában predikállott, úgymond Sz. Lukács\ A’ Sidók és Pogányok tanitásárúl való végezés, tehát csak Sidó országra szolgált, míg ott voltak; vagy csak határozott bizonyos üdőre való volt: vagy csak arra nézett, hogy valahol voltak, kivált-képpen való gondgya volt Péternek a’ Sidókra, Pálnak a’ Pogányokra. A’ hol azt forgattya Vitteberga, hogy, Pia végig olvassuk a’ Bibliát, fel nem talállyuk benne, hogy Sz. Péter Romában vált. Arra azt mondom; hogy azt sem talállyuk a’ Utóban,, hogy ot nem volt. És tudgyák azt Vittebergában is, hogy, Ab authoritate negative non valet argumentum. Jusson eszében Balduinusnak, mit felele az Arianusokn&k, mikor azt kívánták tőle, hogy a’ Szent írásban mutassa meg a’ Trinitás-1, Essentiá-1, Personá-1, Hypos- tasis-1, Relatio-1. Erre ő így szól2: Nem szükség, hogy, valamit hiszünk, mind írva légyen a Sz. írásban. Az nem lehet, hogy a’ Hitnek minden ágazati, világos Sz. írással bizonyittassanak: és ezt Isten sem parancsolta. Ezek Balduinus szavai; mellyeket bár mindenkor szeme élőt viselne. Mert, hamis csapiár, vagy kúfár, a’ ki nem akarja hogy azon mértékkel mérjenek néki, mellyel ő mér másnak: az sem lehet igaz Tanító, a’ ki eggyik ellenségtől azzal oltalmazza magát, a’ mit kárhoztat a’ másikban. Ha azért az ArianusoktíA azt kivánnya Balduinus, hogy ollyat is hidgyenek, a’ mit világos szókkal Sz. írásban nem olvasnak: ne gyalázzon minket, ha mi ezt cselekeszük. [Bald. Fol. 600. 669. Ennek felette Balduinus ezen könyvében szám nélkül írja, hogy sok dolgokat kel hinni, mellyeket a Sz. írásban nem találunk.]*1 Vide cap. 9. Actor, v. 32. •Baron. Anno Christi 39. 18. Januarii. Cathedra Petri Romae constituta. 4 Act. 18. v. 2. Vide Corn, in Act. 18. 5 Vide Baron. Anno 51. Occisus 29. Junii. Posonban nem laktam húsz esztendő alat, mert ezelőt húsz esztendővel engem Béchben látott, most-is ot talált. Ha Sz. Pál, Urunk születése után 36. Esztendőben, 25. Januarii, tért meg : Jerusalemben találhatta Sz. Pétert azután három esztendővel, az-az, Urunk születése után 38. Esztendő végin. Mert Sz. Péter, 3 Anno Christi 39. ment Antiochiába ; ot, hét esztendeig ült: és Urunk születése után 45. Esztendőnek kezdetin, Sz. Pál térése után tíz esztendővel, Claudius Császár uralkodásának második esztendeje telvén, és harmadik kezdetvén, ment Romába.. Azután, Claudius Császár mind kiüzé a’ Sidókat Romából, a’ mint Sz. Lukács4 írja. Es jóllehet a’ Sz. írás ki nem írja, mely esztendőben lett ez a’ Claudius üldözése : de Orosius, Béda, Adó, és egyebek írásiból megmutattya Baronius, hogy 3 Urunk születése után 51. Esztendőben, Claudius Császár birodalmának kilenczedik esztendejében, volt ez az üldözés. Ha mind kimentek akkor a’ Sidók Romából, a’ mint Sz. Lukács irja : Sz. Péter sem maradhatott helyben. Azért akkor, Jerusalembe ment. Mikor távozott el ismét Jerusalemből, bizonyoson nem tudg3ruk, elég, hogy mind addig ot volt, míg tizennégy esztendő után, ismét Jerusalemben szembe lett Sz. Pállal; kivel eggyüt öleték meg Anno Christi 69. Neronis 13. Romába első menetele után 24 egész esztendővel, öt holnappal, 12 nappal, az-az, huszonöt esztendő folyásában. *• A zárójelbe tett rész az I. kiadásban nincs.
