Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
376 I. KÖNYV : AZ SZENT IRÁSRÚL. 1 August, cpist 222. ad Con- sentium. : 2. Corinth. 3. v. 6. 9. * 2. Petri 3. v. 15. 4 Hier, ad Galat. 1. v. 11. Zach. 13. v. 18. 6 August, tract. 18. in loan. : Tom. 4. lib. 83. qusest. 69. s Epist. 222. ad Consent. r Matth. 4. v. 6. IV. RÉSZE. A Szent írásnak igaz értelmét honnan kel venni? §• í. Mely szükséges tudni az Írásnak igaz értelmét. Valami vitatásban vagyon azok-közöt, kik keresztyén nevet viselnek, ennek a kérdésnek igaz fejtegetéséből kel eligazodni. Mert az írás szavait böcsüllettel vészik és javallyák minnyájan, akár-mint ellenkedgyenek-is egy-mással; hanem ennek értelmén és magyarazásán nem alkodhatnak. Azért az Isten igéjéről vallyuk minnyájan, hogy az világosság, élet, üdvösség, ha igazán értyük; ha pedig ezt hamisra magyarázzuk és idegen értelemre csigázzuk; bezzeg így immár setétség, halál, nyak-szakasztó árok, kire nézve azt írja Sz. Ágoston, hogy nem hasznos a Sz. írás, ha azt jól nem értyük: Ipséé Scrip turee Sacrce, nisi eas recte intelligas, utiles esse non possunt1. Mert a bötű megöli'2 és kárhoztattya azokat, kik jól nem értik; és a mint Sz. Péter írja3, ebben sok nehéz dolgok vannak, mellyeket a tudatlanok magok kárhozattyára facsarnak. Minek-okáért Sz. Jerónymus azt mondgya, hogy a Sz. írás nem a bötűben ál, hanem annak igaz értelmében; és noha a tévelygők, sőt még az ördög-is, Sz. írás szavait forgattyák, de semmit azokból nem bizonyítnak4: Ne putemus in verbis Scripturarum esse Evangelium, sed in sensu; non in superficie, sed in medulla; alioquiu et ipse diabolus, qui loquitur de Scripturis, et omnes hcereses, inde sibi5 consuunt cervicalia, quce ponunt sub cubito universae carnis. Sz. Agoston-is sokszor írja, hogy a keresztyének-közöt nem abból vagyon az eretnekség, hogy a Sz. írást megvetnék, hanem hogy azt nem jól értik6. Neque enim nahe sunt hcereses, nisi dum scripturos bonae intelliguntur non bene. Non possit oboriri error, palliatus nomine christiano, nisi de Scripturis non intellectis\ Omnes hceretici, qui Scripturas in authoritate recipiunt, ipsas sibi videntur sectari, cum suos potius sectentur errores; ac per hoc, non quod eas contemnant, sed quod non intelligant, hceretici sunt8. Nem elég tehát a Sz. írást emlegetni és azzal akár-mint bizonyítani, holot az ördög is9 Christus ellen Sz. írást támaszta; és minden régi s mostani tévelygők Sz. írás mondásival ostro-
