Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
in. RÉSZE : A SZ. ÍRÁS BŐTŰJÉRŰL. 375 a Sz. írást: Accipiens exemplar a sacerdotibus1: úgy most-is csak azt a bötűt kel Isten szavának tartani, mellyet az Ecclesia ád élőnkbe. Negyedszer azt mondom, hogy a mely deák bibliával ezer esztendőnél többig élt és él most-is a római anyaszentegyház, az a bibliának igaz bötűje. Bizonyítom: I. Az ellenkezők vallásával; mert a Tiguri Bibliának elől-járó levelében ezt olvasom: Inculcamus, manere veterem vulgatamque editionem per nos, omnino integram atque intactam: quippe quam nos, hac nostra, neque mutamus, neque damnamus. Legatur illa in 1 Deut. 17. v. 18. Kalauz I. fol. 495. scholis, canatur in templis, citetur sola in concionibus sacris, nullus obstat'1. Beza azt írja, hogy annak, a ki a régi fordítást szerzetté, tisztáb és job görög könyvei voltak, hogysem a mostaniak: Emendatius exemplar nactus est; azért nem csuda, ha sok helyen3 jobban vagyon a deák fordítás a görög bötűnél. Jóllehet két régi görög bibliám vagyon, úgy-mond Beza*, mely csudálatoson eggyez a régi deák fordítással. II. Ha ebben a bibliában, mellyel ezer esztendőtűl-fogva él a keresztyén világ, hit-ellen-való hamisság találtatnék: következnék, hogy az egész keresztyén anyaszentegyház tévelygésben volt; mert hová lehet annál nagyob tévelygés, mint-ha Isten igéje gyanánt hirdettetnék a hamisság? Bizonyos pedig, hogy az igazságnak oszlopa és erőssége tévelygésbe nem eshetik, és a Calvinus szavaként az Ecclesia semmit nem tanít Isten igéjének igazsága-ellen: Ecclesia numquam nisi in veritatem verbi Dei consentit5. III. Ha az Ecclesiának traditiója kétessé tétetik a bibliának 2 Beza, I’raefat. Novi Tertam, ad Reginam. 3 Beza, Luc. 1. v. 35. Kalauz, I. föl. 482. 4 Beza, Luc. 8. v. 54. 5 Calv. lib. 4. c. 8. n. 15. Supra föl. 367. bötűje-felől, nem .lehet bátorságos a bibliának könyveiről. Azért vagy mind a kettőben helyt kel adni tanításának, vagy mind a kettőben egy-aránt meg kel vetni. Az ellenkezők csak abban triomfálnak, hogy deáktalan szók és mondások vannak a mi bibliánkban; de ugyan azon Albericus Gentilis6, angliai tudós Calvinista ember, kit ez-előt említénk, egy egész könyvben megmutattya, hogy a mely mondásit a mi bibliánknak vádollyák az újítók, azokhoz hasonlókat találni a régi deák emberek írásiban és hogy a grammatikához sem tudnak, a kik gyalázzák a régi fordítást. sSuprafol.369.
