Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
352 AJÁNLÓ LEVÉL. 1 Calv. L. I. c. 14. n. 4. Vide Kalauz,' föl. 709. hozom-elő, mivel ezt minap magyarrá-is íordították, úgy hallom*, és errűl az helveticus hitűk illyen böcsülletesen szóllanak: Práter apostolicas post Christi tempora chartas, huic peperere libro saecula nulla parem. Ugy-is vagyon, hogy e’ hez-képest söprű, moslék, hulladék, és csak gyermeki alak, valamit a töb új tanítók irkáltak. Hogy-ha mostani vezetőid, kik örökké csak az egy álhatatlanságnak szélvészéiül és tétovázó habozásnak fergetegétűl, lőcsből pocsban, förtőből posványbán hurczoltatnak, szégyenük a Calvinus nevét; ha megvetik és kárhoztattyák az ő tanítását, és csak a magok tetezésének reszelőjével akarattyok-szerént simo- gattyák vallásokat: jól meggondold, hogy, ha bátortalan követni Calvinust, a ki egyebeket bölcseséggel megdúlt és meszsze hátrahagyott; a ki holta napjáig azzal dicsekedett, hogy tiszta Szent írásnál egyebet nem tanított; In tota religionis doctrina aliud non loquimur, quam quod Dei verbo fuerit nobis traditum1: mentül inkáb megcsalatnak, a kik téged most oktatnak? Mert, vallyon mivel jobbak és hitelesbek; vagy mivel nem aláb-valók ezek Calvinusnál? Vallyon micsoda kivált-képpen-való találtatik ezekben, a mire-képest többet bizhassál hozzájok, hogy-sem Calvi nushoz ? * Érti a Molnár (Szenczi) Albert fordítását, mely 1624-ben jelent meg. V. ö. : Szabó Károly: „Régi magyar könyvtár“. 1879. I. kötet, 242. lap.
