Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

Ugyanakkor, a mikor a csepregvidéki lutheránusok ellen tollat ragadott Pázmány, Alvinczi Péterrel is újabb polémiába elegyedett.

Okot rá szintén egy „Elöljáró Beszéd“ adott, melyet egy névtelen kálvinista prédikátor egy akkortájt németből fordított és Kassán megjelent „Lelki Orvosság“ czímű könyv (egyetlen példánya sem maradt fenn) elejére függesztett s a melynek szerzőjéül Pázmány Alvinczit gyanította. Az illető szerző ebben az Elöljáró Beszédben szent Bonaventura egyes kifejezéseiből igyekezett bizonyítani, hogy a katholikusok Szűz Máriának isteni hatalmat tulajdonítanak; támadta a szentek segítségül hívását s a Kalauzt is megcsipdesvén, azt Pokolra vezérlő kalauznak nevezte.

Pázmány a támadásra Letkenyei István álnév alatt az itt következő kis irattal felelt. Visszautasítja a „beszédszerzőnek“ „czímeres hazugságit“ ; kemény szavakkal szemére lobbantja a támadásban követett „ravasz álnakságát“ ; végül egyenkint megczáfolja azokat a bizonyságokat, a melyeket a beszédszerző arra nézve felhozott, hogy a szenteket nem kell segítségül hínunk.

A kisnyolczadrétű 76 lapra terjedő füzet 1614-ben Bécsben került ki sajtó alól s egyike Pázmány ama négy irodalmi művének, melyek egyetlen példányait a mármarosszigeti ref. lyceum ismételve említett colligatuma tartotta fenn számunkra.