Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
MÁSODIK RÉSZE. 261 MÁSODIK RÉSZE. Az calvinista lialtatásnak harmadik és negyedik okárúi. Meg akarván sokasítani számát az okoknak, azon-egy okot kettővé csinállyák, és harmadik és negyedik okát halgatásoknak azt adgyák: Mert hajunk szálai felborzasztó gyalázatos szitkozó- dásokkal és néhult pajkoshoz illendő parázna beszédekkel rakva az Kalauz. Azért nem méltó, hogy hozzá-nyullyon az Istenfélő ember. Más az hogy ha valaki áldozni kezdené az Kalaúz csomóit, szitkait viszsza kellene adni. Azért hogy az szitkozódásoknak kárhozattyába ne leledzék valaki, nem érdemel feleletet az Kalauz. Ugyanis hogy nyúlhatna Istenfélő ember ahoz, holot csak bolondnak mondaná-is valaki attyafiát, méltó érette az Gehennánali tüzére. Hogy pedig ne láttassanak ezeket csak kardéra*1 mondani, nagy hoszszú lajstromot Írnak az Kalaúz szitkairól. Nem régen lettek ily szentekké az calvinista prédikátorok; az élőt nem iszonyodtak ennyire az morgástól. Kérlek keresztyén olvasó, tekincs-meg az Kalauzba, mely iszonyú, rút, gyalázatos szitkokkal rágalmazzák az calvinista prédikátorok az lutheristákat. kiket közönségesen vér-szopóknak, majmoknak, szamároknak, ebeknek, szenvteleneknek, Isten tudná megmondani miknek nem neveznek. Az Tigurina Confessióba-is, mellyet az Kalaúz előhoz, álmél- kodásra méltó szörnyűségeket szórnak Lutherre. Beza, Calvinus töb társaival egyetemben, minémű gyalázatos szitkozódásokkal mocskollyák az Catholicusokat, feltalálod az Kalaúzban. De hogy azokra igyenesen megfelellyünk, az miket előhoznak e két okban, négy dolgot mondok. Először. Nem tagadom, az Kalaúzban sok rútságok és éktelen- ségek vannak. De azokat az calvinista és lutherista prédikátorok tanításiból, erkölcsökből és nyomtatva kibocsátott könyvökből hozza elő az Kalaúz, mint megláthatod az Kalaúzban III. föl. 344. skk. Sz. Pál apostol az Romabéliekhez Írván és egyéb helyekennis az Szent írás, szántalan rút, undok, fertelmes vétkeket számlál-elő. De ezekkel az Szent írás meg nem rutíttatik, hanem az istentelenek gonos- sága gyaláztatik. Az Kalaúz-is, az Szent írásnak példáját követvén, meg akarván mutatni minémű gyümölcsöt terempcsen az hamis *' Hiába, tréfából, ok nélkül. Harmadik ok. Negyedik ok. Matth. 5, 22 Kalaúz III 401. Kalaúz in postscripto Epistolas 1. ad Alvinci. IV. 734. Kalaúz III. 542. sk. Kalaúz III. 340. sk. 344. Rom. 1, 26, 27, 29. II. Petr. 2, 10. 13.
