Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
249 195. lap. [13] Jansenius (Jansens) Kornél. Nagytekintélyű szentírásértelmező; lőveni tanár, utóbb genti püspök. Szül. 1510, f 1576. Idézett műve Concordia evangelica számos kiadást ért. 196. lap. [14] Lyra Miklós (Lyranus, Lire nevű szülőhelyétől) franczia szentferenczrendi szerzetes, párisi tanár, híres-neves szentírásértelmező. f 1340. 197. lap. [15] Érti Alphonsus Tostatust, XV. századi híres spanyol biblikust, ki mint avilai (abulensis) püspök halt meg 1451-ben. 198. lap. [16] Ribera (Ribeira) Ferencz. Spanyol jezsuita, salamancai tanár, jeles szentírásértelmező ; sz. Terézia gyóntatója. f 1591. — Idézett műve : Commentarii in 12 prophetas minores. Romae 1590. 198. lap. [17] Clinge (Clingius) Konrád, sz.-ferenczrendi házfőnök és főegyházi hitszónok Erfurtban a hitújítás első évtizedeiben. Jelentékeny theologus, f 1556. Műveiről Kirchenlexikon III. 552. 200. lap. [18] Vicelius (Witzel) György, XVI. századbeli német iró. Született 1501-ben vagy 1503-ban. Katholikus pap létére egyideig a hitújítás híve, melyet azonban csakhamar elhagyott és számos iratban ostromolt. Meghalt 1573-ban. Egyes irataiban, túlságos béke- szeretetből, olv állításokat is koczkáztat, melyek a katholikus hit tanaival össze nem egyeztethetők. V. ö. Harter, Nomenclator literarius (másod, kiad.) I. 8. 204. lap. [19] Vivés Lajos. Spanyol humanista. Szül. 1492. Valenciában; meghalt 1540. Brüggében. — De anima. 205. lap. [20] Lásd erről I. kötet, 194. 1. [10] jegyzet. 206. lap. [21] Érti Lucifer IV. századbeli calarisi (cagliarii) püspököt, a Luciferiánusok szektájának alapítóját. 210. lap. [22] Valla Lőrincz, ismeretes olasz humanista és kritikus, a latin nyelvnek korában legalaposabb ismerője ; meghalt mint pápai titkár és kanonok 1457-ben. Itt bizonyára széles elterjedettségnek örvendett Elegantiarum latini sermonis libri VI ez. művére van ezélzás. 214. lap. [23] Lásd I. kötet, 582. 1. 219. lap. [24J Tévedésből a jelen kiadásban is (16. lap, 9. sor alulról) „kárhoztatott“ áll. 239. lap. [25] Meisner Boldizsár, előbb drezdai, ez időben wittenbergi tanár; termékeny polemikus iró, kinek munkáit a magyarországi Luther-felekezetiek nagy megelégedéssel olvasták. Thurzó György nádor is levelezésben állott vele s felhívta, hogy Pázmány ellen síkra szálljon. 242. lap. [26] Adrianus = VI. Hadrián pápa (1522 — 1523). — Petrus Cluniacensis vagy Pictaviensis, clugnyi szerzetes, latin költő a XII. században, f 1160 körül. Művei Migne PP. lat. CLXXXIX. — Clemanges (de Clemangiis) Miklós, híres párisi egyetemi tanár és rector a XIV. század végén, később XIII. Benedek avignoni pápa titkára, langresi, majd bayeuxi kanonok, f 1434 körül Párisban. 246. lap. [27] Catharinus Ambrus (eredeti nevén Politi Lanczelot) nemes sienai családból származó domonkosrendi szerzetes, ki 1545—47. a trienti zsinat tárgyalásain résztvett, de ott több kérdésre nézve rendjének legkiválóbb theologusaival vitába keveredett, nevezetesen Soto Domonkossal az itt Pázmány által érintett „kinek-kinek a maga üdvösségéről-való bizonyos létekül“. Már előbb Cajetan bíboros iratait is megtámadta. Meghalt mint conzai (nápolyi királyság) érsek 1553-ban hetven éves korában. — 1520-ban Luther ellen kiadott „Apologia“ ez. munkáját Werbőczi István a következő évben saját költségén Bécsben újra kinyomatta és példányait ingyen terjesztette. L. Fraknói, Werbőczi István életrajza. 162. (Magyar Történeti Életrajzok 1899-ki évf.) Pázmány Peter művei. V. kötet. 32
