Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
feleletnek abban al, hogy argumentum ab authoritate negativa non concludit. II. Ha igaz az Hafenreffer bizonysága, és az Ádám csontyával eggyüt az Ádám lelke adatott Évába, vagy az követközi k, hogy az mi lelkünk res corporea et divisibilis, darabra osztható testi állat: mert külömben az Ádám lelkének egy darabja az osontál eggyüt másnak nem adathatott; vagy az, hogy ha az okos léleknek darabja nincsen, éppen ugyan azon lélek két helyen, két testbe, Ádámba és Évába volt: kiből egyéb hamisságok-közöt az-is követközik, hogy eggyik az másik-nélkűl sem bűnben, sem kárhozatban nem eshetett volna. III. Ha igaz vólna-is, az mit beszél Hafenreffer, semmit az ő igyére nem szolgálna. Mert azt kel vala erőssíteni, hogy ember alkottya, és nem az Isten teremti az lelkeket, kit az Éva példája nem jelent, holot az ő lelkét nem Ádám alkotta. Azért bár igaz vólna-is az hypothesis, csak ezt az két dolgot erőssítené: Először, hogy a ki újonnan embert alkot, nem szükség hogy lelket-is alkosson, mivelhogy Isten az Éva formálásába új lelket nem teremte; másodszor, hogy azon egy lélek töb emberekre-is terjedhet és egy lélek töb testet éltethet: ki ha úgy vagyon, Averroisták lehetünk és az egész emberi nemzetbe egy lelket mondhatunk. Az első feleletet akarván rontani az Morgók, reám fogják, hogy Hafenreffert azért akarom eretnek számba vetni, mert azt írta, hogy az Éva teremtésébe nem olvasunk új lélek teremtést. Maga ezt soha sem mondottam: hanem az Csepregi Mesterség két dolgot mondott tévelygő bolondságnak. I. Hogy az mirűl emlékezet nincs az szent írásban, azt nem kel hinni. Mert ezt derék tévelygésnek mutattam lenni az Kalaúzba. És noha az Morgók azt fecsegik, hogy ezzel temérdek tévelygések-is megoltalmaztatnának: de az Kalaúzban megmutatám, hogy ezzel semmi tévelygésre ok nem adatik. II. Az-is tévelygés, hogy Évába ugyan azon lélek maradott, mely az Ádám csontyába volt. Mert ebből követközik, vagy hogy az Ádám lelke eldaraboltattatott és két-felé oszlott, vagy hogy azon egy lélek volt éppen az két testben. Az-után reám fogják az Morgók, hogy tagadom az angyalok teremtéséről való emlekezetet az sz. írásban. Maga az Csepregi Mesterségben nem az egész szent írásról hanem nevezet-szerént csak szinte az Teremptés históriájáról vagyon emlekezet. Tudom én-is, hogy az sz. írás sok-képpen taníttya, hogy minden égi és földi állatokat Isten teremtett; azt-is tudom, hogy némely Doctorok Pázmány Péter művei. V. kötet. 28 ÖTÖDIK RÉSZE. 217 Morgók föl. 224. Kalauz II. f. 17. Morgók föl. 225. Kalauz II. f. 42. Morgók föl. 226.
