Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
HARMADIK RÉSZÉ. 185 mutathattyuk, mint szinte hogy Julius császár Rómában volt, holot oly sok fő bizonyos tanúk vannak sz. Péternek Rómában léteiéről, kiket hoszszú lajstromban írtam az Kalaúzban. Bolondság az-is, hogy magammal szembe akarnak engem szöktetni az Morgók, mivelhogy eggyüt azt írom x, hogy ha szinte valaha emberi csalatkozásból aszszony-embert választottak vólna-is pápaságra, ugyan nem lehetett volna az aszszony igaz pápa: másut pedig azt mondom2, hogy az rend-szerént-való hivatalhoz két dolog kívántatik, az választás és felszentelés. Az töb mocskos tréfák-közöt azt beszéllik az Morgók, hogy az férfiúságot-is ezek-mellé kellett volna vetnem. Kire azt mondom: hogy igenis ezek-mellé vetettem. Mert megbizonyítottam az Kalaúzban, hogy az aszszony-ember nem lehet egyházi szóiga 3: sőt az régi szentek eretnek számban írták azokat, kik az aszszonyt pappá rendelték 4. Azt írtam azért, hogy az rend-szerént-való hivatalhoz az választás és felszentelés kívántatik; de hogy ennél egyéb semmi sem kíván- tatnék az személynek alkolmatosságára, azt soha meg sem gondoltam. Azért vagy bánnyák az Morgók, vagy nem, de sz. Pál alkolinatlannak nevezi az aszszonyt az egyházi állapatra. Goromba tudatlanság az-is, az mivel mentegetik az Morgók az solnai attendenseket, kik Ruffinus históriájának tizen-hatodik könyvéből bizonyának, Ezt magok az solnai attendensek sem mentik külömben, hanem az nyomtatónak esetivel; nem-is volt mód- gyok egyéb mentségben. Az Morgók azt írják, hogy Caranza [12] Rufinusnak tizedik könyvét emlegeti. De ez csak tudatlanság. Mert Ruhnus az egyházi históriáról két 'könyvnél többet nem írt, hanem az Eusebius kilencz könyvét görögből deákká fordította és az maga két könyvét-is azok-után helyheztette, úgy hogy az Eusebius kilencz könyvéből az Ecclesiastica Históriának tizenegy könyv száma lenne, és az Ruhnus első könyve az Egyházi históriának tizedik könyvének neveztetik. Annakokáért az Ruhnustúl fordíttatott Eusebius kilencz könyvének illyen titulussá vagyon: Eusebii Ecclesiastica Histerice libri 9, Ruffino interprete; az tizedik könyvnek pedig imillyen: Ecclesiasticae Historice liber decimus Ruffino authore. De efféle dolgokat eszes ember szokott eszében venni, nem efféle csepregi susnyák. Látván azért az Morgók, hogy semmit az én írásomon nem kaphatnak, az bordélyokban és az pápák szemetére térnek. En-is ot hagyom őket. Pázmány Péter művei. V. kötet. 24 Morgók f. 167. 270. 1 Kalauz II. f. 303.- Kalauz I. f. 176. Kalauz (első kiad.) föl. 230. 3 Kalauz I. f. 183. 4 Kalauz I. f. 415. 1. Tim. 2, 12 Morgók föl. 169. Logi f. 33. Logi f. 29. Morgók föl. 169. Morgók föl. 169,
