Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

HARMADIK RÉSZÉ. 183 Bolondul mentik amaz verset Pascere livor meus, rabido satu­rare furore, mintha nékik-is szabad volna az k-át [s] elidálni mint az régiek az s-set elidálták. Mert noha az s-rűl példa és regula vagyon az grammaticába, de ennek hasonlatosságából soha senki azt nem vitatta, hogy az töb consonansőkat-is elidállyák. Nem-is illik Csepreghez, hogy uj grammaticát csinálhasson, hanem ha eléb sákban tollyák és vízben vetik csepregi mód-szerént az régi gram­maticát. Nem igaz az-is, hogy Eusebius in Chronico, anno 136. Teles- phorust mondgya az negyven napi böjt szerzőjének. Mert mikor ezt írom, előttem vagyon az Eusebius Chronicája, mellyet Josephus Scaliger szorgalmatoson kinyomtata: abban az editióban 129. esz­tendőben kezdetik Telesphorus pápának püspöksége, végeztetik 140. esztendőben, de az negyven napi böjtnek szerzéséről egy szót sem találok ezeknek az esztendőknek forgásában. Bellarminus azt írja, hogy Eusebius nem valónak, hanem csak egyebektől beszéllett dolognak nevezi, hogy Telesphorus szerzetté volna az negyven napi böjtöt. És hogy Telesphorus előtt-is szokott dolog volt az negyven napi böjtölés, azzal bizonyíttya Bellarminus, mert Justinus Martyr, a ki Telesphorus-előtt élt [9], emlékezik az negy­ven napi böjtről. Hieronymus pedig, Leo és egyebek apostoli tra­díciónak nevezik ezt az böjtöt. Végezetre, bár ugyan Telesphorus adott vólna-is írott törvényt az negyven napi böjtről, ebből ki nem sülne, hogy ő volt ennek első kezdője, mint az Kalauzban megmutattam. Hamisság az-is, hogy Cárion pápista historicus írta azt az Chronicát, mely ő' neve-alat olvastatik. Mert azt az Chronicát Philippus Melanchton szerzetté, mint Caspar Peucerus [io] annak az Chronicának prcefatiójában írja. Megtekíntém ezt-is az Chronicát, de fel nem találám ebbennis az mit az Morgók írnak. Jóllehet bár ot volnának-is azok az szók, mellyeket az Morgók elő-hoznak, ugyan nem sülne-ki belőllök, hogy Telesphorus szerzetté az negy­ven napi böjtöt; mert csak azt írja Cárion, hogy ferunt, az hír­hordozók beszélők azt. Hogy pedig engemet magokrúl itílvén az Morgók, azt alíttyák, hogy Hunniusnak vagy Chemniciusnak szemekben sem mernék nézni: am előttük, mit itílnek felőliem, de abban bizonyosok légye­nek, hogy az igazság oltalmában nem szinte nyúl szűű vagyok: és sem Hunniusnak sem Chemniciusnak tudományát soha nem irígylettem Morgók föl. 158. Morgók föl. 160. Bellarm. t. 3. 1. 2. de bonis operib. c. 14. Gretscr. t. 1. Defens. Bcl- larm. 1. 4. de verbo Dei c. 3. Vide Bellarm. 1.4. de Pontif. c. 8. Kalauz II-. f. 273. Morgók fol. 161.

Next

/
Oldalképek
Tartalom