Szekér Dalma dr.: A csecsemő- és gyermekkor betegségeinek pathologiája és therápiája különös tekintettel a differentialis diagnosisra (1928)

Általános rész - II. Fejezet. Az újszülöttkor pathologiája

66

III. FEJEZET.

A csecsemő táplálása.

Lactatio.

A csecsemő egyedüli természetes tápláléka az anyatej. Ez biztosítja fejlődését, növekedését, egészségét legjobban, ezért a csecsemőt az anyatejtáplálástól alapos ok és elháríthatatlan akadály nélkül megfosztani bűn ! Minden csecsemőnek joga van a saját anyja tejéhez! A tej elválasztásban a foetus maga működik és azt a saját maga részére készíti.

A tejelválasztás megindulásának két feltétele van.

1.) Teherbeesés. Ágens, amit a terhesség alatt produkál a szervezet.

11) Szülés. Ágens, mely a születés után megindítja a secernálást.

A szoptatás feltételei :

1. ) Inger, mely fenntartja a secretiót.

2. ) Ne legyenek elháríthatatlan akadályok az anya, vagy a csecsemő részéről.

Szükséges továbbá, hogy a mell és a bimbó alkalmas legyen a leszívásra.

*

I.) Terhesség alatt a mirigy parenchimája szaporodik, elválasztási képességet nyer. (Megkülönböztetendő az inter- stitiális kötőszövetdús, elhájasodott emlő zsírosán degenerált mirigyeitől.) Idős primiparáknak rendszerint rossz a tejelválasztó képességük. Hosszú inactivitás után, átlag 33 éven túl a mirigyek degenerálnak. A tejelválasztó képesség átlag a 23.—25. életévben a legjobb és rendszerint a második szülés után. Azonban ezt nem lehet szabálynak felállítani, mert igen gyakran idős asszonyoknál bővebb tejelválasztást találunk, viszont nem csak kielégítő, de bő secretió gyakran már az első szülés után is van.

A tejproductióra vonatkozólag két kérdés merül fel:

I. ) Mi gazdagítja a parenchymát ?

II. Mi bírja secernálásra szülés után a mammát ? Miért nem secernál előbb is ?

*