Szekér Dalma dr.: A csecsemő- és gyermekkor betegségeinek pathologiája és therápiája különös tekintettel a differentialis diagnosisra (1928)
Diganosticus rész - IV. Fejezet. A csecsemő és gyermek megvizsgálása
" tio alimentarisnál, meningitisnél, typhus abdominalisnál, agyi folyamatoknál, appendicitisnélaz izzadmány felszívódásakor, valamint veselobnál. Arythmiás pulsus gyermekeknél gyakori, minden nagyobb jelentőség nélkül. Hányás. Gyakori táplálkozási zavaroknál, gyakran ismét * lődik intoxicatio alimentarisnál. Csecsemők gyakran hánynak szopás után kis mennyiséget, különösen ha sokat szoptak, mert a gyomornak nincs olyan nagy görbülése, mint felnöltek- nél, a cardia sem zár erősen, így túltáplálásnál megnyílik és a csecsemő száján kevés tej buggyan ki. Élesen különbözik ettől a látványtól a neuropathiás csecsemők hányása: ezek az ételt maguktól messze sugárban, hányják ki. Táplálékfelvétel után mindig következetesen hányás, jól látható gyomorperistaltica és inanitio tünetei mellett pylorospasmusnál van. Kevés táplálékfelvétel után is hányás, mely sósavat nem tartalmaz, cardio- spasmusnál van. Hányást, jobban mondva kérődzést, ruminatiót látunk neuropathiás csecsemőknél, akik étkezés után többnyire benyúlnak a szájukba, ezáltal a lenyelt étel feljön, egyrészét ismét lenyeli a csecsemő, másik része a szájból kifolyik, miáltal atrophia, inanitio fejlődik ki. (Pépes ételt adunk.) — Hányás léphet fel izgatott köhögés mellett pertussisnál, esetleg erőltető köhögés után pleuritis siccánál. Hányás lehet súlyos szívgyengeség tünete pl. diphtheria után. Nyelőcső szűkütetnél, lágyszájpadhüdésnél a táplálék regurgitál. Hányás lép fel a hashártya izgalma következtében appendicitisnél, peritonitisnél inva- ginationál, kizárt sérvnél stb. Gyermekek gyomorrontásos hányását fejfájás, rosszullét, nausea előzi meg. — A fent leírt hányási typusoktól igen különbözik a kephalicus, vagy cerebralis hányás. Ilyenkor öklöndözés, hányinger nincsen, a gyermek váratlanul, minden előkészület nélkül hány. A cardia hirtelen megnyílik s az egész gyomortartalom egy erős antiperistalticus lökéssel egyszerre ürül ki. Ilyen cerebralis hányást akkor észlelünk, ha a hányási központot a nyúltvelőben valamely, a vérben keringő toxicus anyag izgalomba hozza. (Fertőző betegségeknél). Pl. ilyen hányással kezdődik a scarlatina majdnem mindig; a morbilli gyakran. Uraemiánál, meningitiseknél, agytumoroknál ismétlődő hányásokat látunk. A hasi szervek vizsgálata legcélszerűbben narcosisban történik. Az anus megtekintése igen fontos, annak az állapotából következtethetünk esetlegesen fennálló táplálkozási zavarokra. Kóros bélbeli erjedéssel, hasmenéssel járó megbetegedéseknél az 118
