Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

I. Fertőző betegségek

soporosus állapot, deliriumok esetén. Hatása: lázcsökkentő, a sensoriu- mot feltisztítja, a légzést mélyíti és a decubitus létrejöttét is megakadá­lyozza. Ellen javait: nagy gyengeség és anaemia, arteriosclerosis, bél­vérzés és bélátfúródás veszélye esetén. — 4. A hydrotherapia részbeni pótlására megkísérelhető a pyramidón therapia: kis adagokban (0.05— 0.10 g 2 óránként) nehogy collapsust okozzon. Az első napokban, amíg a kórisme nem biztos, ne adjunk antipyretic umot, mert elmosódik a jellemző hőmenet Pyramidonon kívül más gyógyszerre nincs szükség. Mint hűsítő ital jó evőkanalanként az acid, phosph. dil. (lo/0-os vizes oldat syr. rubi idaei-vel). Bélvérzés kezelése: absolut nyugalom, 12 óra hosszat semminemű táplálkozás, szomjúság ellen jéglabdacsok. Hasra jégzacskó, jegesvizes beöntés. Belsőleg ópium (mindaddig amig a bélperistaltika megszűnik): calciumchlorid (aphenil), gelatin a-befecskendezés. Jó a hypertoniás konyhasó-oldat befecskendezése (5o,'o-osból 10 cm3-t). Bélátfúródás esetén csak hamaros sebészi beavatkozás segíthet. A különböző szövődmények megfelelően kezelendők. Recon- valescentiában egy heti láztalanság után térjünk csak át kompaktabb étrendre. Első felkelésnél óvatosság, ha a pulzus ingadozó és szapora, mert esetleges postinfectiós myocarditis hirtelen halált okozhat. 2. Typhus exanthematicus (kiütéses typhus). Kórokozó: valószinüleg a rickettsia prowazeki nevű filtrálható virus. A betegséget a ruhatetű (pediculus vestimenti) ter­jeszti. Beteg vér szívása után a tetű csak az 5—7. naptól kezdve fertőz, ami arra mutat, hog\7 a kórokozó bizonyos fejlődésen esik át a tető­ben. Telűmentes beteg, környezetére nem veszélyes, mert egyéb féreg (bolha, poloska) nem terjeszti. A járvány főleg tél végén és tavasszal lép fel. Tünetek. Incubatio: 9—10 nap. Hirtelen kezdődik rázóhideggel és igen súlyos betegségérzettel. Fejfájás, szédülés, hurutos jelenségek mindjárt az elején (coniunctivitis, rhinitis, laryngitis, később bronchitis, esetleg bronchopneumonia). Jellemző a testtartás: hátonfekvés a törzshöz húzott lábakkal. A lép megnagyobbodik, a pulzus szapora: rendszerint obstipatio van jelen. A nyelv bevont, de nedves. Az első hét végén jel­legzetes exanthema lép fel (1. lejebb), mely 2—3 nap múlva teljes mértékben kifejlődik. Ha ujjúnkat végighúzzuk a bőrön, a bőr olyan mint a papir radirgummi végigliúzása után (Radiergummiphaenomen . Ezzel egyidejűleg coma, convulsiók, szívgyengeség jelentkezhetik és exitus. A halál azonltm rendszerint csak a 2. hét végén, 3. hét elején áll be szívgyengeség folytán. A kedvező fordulatot már a 2. hét végén elárulja a pulzus megváltozása (szabályos,lassúbb és teltebb lesz) és az idegrendszeri tünetek enyhülése. A betegség 2—2i ? hétnél nem tart tovább s gyógyülás esetén a láz krizis alakjában esik le. — Mortali­tas: 15—20o/o. A kiállott betegség az egész életre szóló immunitást hagy hátra. Recidiva nem fordul elő. Gyermekek feltűnő könnyen esnek át a betegségen. Szövődmények: valószínűleg másodlagos fertőzésen alapszanak s nem tartoznak a kiütéses typhus lényegéhez. Ilyenek: pneumonia, pleu­ritis, otitis, furunculosis, nephritis stb. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom