Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
II. A légzőszervek betegségei
/. Általános tünetek: 1. Höemelkedés. Fontos jel, mert mindenkor biztos fokmérője a bántalom megállapodásának, ill. lassú vagy gyors előrehaladásának. Lassú progressio (azaz a folyamat enyhe aktivitása) esetén (status subfebrilis van jelen (reggeli rendes testhő mellett kisebb esti hőemelkedés 37.5—38° C-ig). Ha ez az esti hőemelkedés 39—40°-ot ér el, beszélünk febris hectica-ról, mely még rosszabb kórjóslatú, mint a typus inversus (reggeli magas és esti alacsony hőmérséklet). Tüdővészesek hőközpontja általában nagyon ingadozó, könnyen befolyásolható (kedélyi felindulás, testmozgás). — 2. Leso- ványodcs. Oka részben az étvágytalanság, részben pedig a tartós láz. V végső szakban hihetetlen arányokat ölthet. — 3. Anaemia. Nem a vörös vérsejtek pusztulásának, hanem inkább a haemoglobin megfo- gyásának a következménye. A bőr sápadt, fakószinű, hajlamos pityriasis versicolor-ra. Piszkos-barnás bőrfestenyzés esetén rendesen gümő- kóros a mellékvese is. A pofán gyakran látható lázrózsák a hektikus láz kifejezői. -— 4. Bágyadtság, könnyű elfáradás, gyöngeség érzete. — 5. Éjjeli izzadás. Nagyrészt a késő éjjeli vagy hajnali hőeséssel függ össze. — Az öntudat (sensorium) mindvégig tiszta marad. Jellemző a tüdővészesek közismert euphoriája, mellyel az utolsó napokig is nagy terveket szőnek. II. Tünetek a tüdő részéről: 1. Fájdalom. Néha teljesen hiányzik, máskor nagyfokú (oldalszúrás, mell-, hátfájás, különösen a lapockák közt). Többnyire a mellhártya egyidejű megbetegedése okozza. Függ a légzéstől, rendszerint körülirt, ritkábban a Head-féle zónáknak megfelelően kisugárzó. — 2. Köhögés. Egyike a tüdőgümőkór legkinzóbb tüneteinek, mely csak ritkán hiányzik. Több-kevesebb köpet kiürítésével jár. Máskor, különösen kezdődő esetekben szaggatott, rövid, száraz (köhécselés). Gégeszövődmények nagyfokban súlyosbítják. — 3. Köpet. Változó mennyiségű. Rendesen savos-genyes (hasonló a közönséges hörghurutéhoz, de kevésbé nyálkás). Caverna jelenléte esetén tisztán genyes. globusos, vizben alámerül. A véres köpet fontos jelentőségű, mert érfelmaródásra (arrosio) vall. Előfordulhat ugyan más tüdőbántalom- nál is (bronchiektasia, tüdőlues, tüdőtályog, továbbá aneurysma), de legtöbbször mégis tüdőgümőkór jele. Jelentkezhetik vékony vörös csikókban, de kitehet fél-, mást élliteri is. Mindig világos vörös, habos. Halálos tüdővérzés ritka. Lázemelkedéssel jár; ha a haemoptysis elmúltával a testhő rövidesen a rendes mederbe tér vissza, jó jel, ha elhúzódik, azt jelenti, hogy a gümcs folyamat tovaharapódzik, progrediál. Döntő fontossága van a köpet górcsövi vzisgálatának rugalmas rostokra és gümőbacillusra (1. Köpet). — 4. Dyspnoe. Sok beteg kiterjedt tüdőroncsolódása ellenére sem érez légszomjat, aminek oka valószínűleg a szervezet csökkent élenyszükséglete. Máskor azonban már csekély testi megerőltetésre, sőt nyugalom idején is jelentkezik. Nagy fokot érhet el a végső szakban. Ha dvspnoet előidéző egyéb folyamatok (pleuraösszenövés, vitium) kizárhatók, mint kezdő tünet is értékes a kórmegállapításnál. III. A fizikális vizsgálat. Szemléés. Sokszor szembeötlő az u. n. gümőkóros alkat (habitus phthisicus): vékony, magas növés, gyönge, petyhüdt izomzat, hiányzó zsírpárna, sápadt, finom bőr, kékesen át- tünő vénákkal, az arcon olykor körülirt lázrózsák, vékony nyak, lapos mellkas (thorax paralyticus, 1. Bevezetés). A légzés szapora, úgyszintén 59 1
