Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)

II. A légzőszervek betegségei

2. Miiiő-sé^ge:

a) nyálkás (bronchitis);

b) genyes: éspedig tisztán g e n y o s(tályog- empyema-áttörés),. iiválkás-genyes (bronch. chron. diffusa), geny és nyák elkeveredett egymással; ellenben g e n y e s-n y á 1 k á s köpet phthisis alkalmával nem keveredik el, hanem csíkok, csomók alakjában található a geny a nyálkában.

c) véres (haemoptoé): a légzőszervek ér-arrosiója folytán tuberculosis kezdő és progrediáló szakában, bronehiektasia, tüdősyphilis, tiidő- abscessus. inlarclus haemorrh.. vilium okozta tüdővérpangás, aorla- aneurysma rupturája és esetleges vicaríáló menstruatio . Fontos a gyomorvérzéstől (h a e m atemesis) való megkülönböztetés. 11 a e m o- ptoe tüdőbaj jelei): a vér élénkvörös, habos, lúgos, köhögéssel távozik. Haematemesis (gyomorbaj jelei . sötétvörös alvadt, darabos, savanyú, a savhaemalintól sokszor kávéaljszeríí és hányással távozik. Az orr-garatűr vérzései szivárgók köhögés, hányás nélkül.

d) savós: higan folyó, habos (tüdőoedema .

e) véres-nyálkás: sárgásvörös, rozsdaszinű (pneumonia, infarctus haemorrh.).

1) v é r e s-s a v ó s: szilvalészeríí tüdőoedema, pneumonia erouposa)

3. Szaga: rolhadásos folyamatok alkalmával bűzös bronch. foetida, gangraéná).

4. Színe (norm, sárgás fehér): a genvokozta sárgászöld színtőL eltekintve, különös figyelemmel legyünk a vörös, sárgás vörös (rubiginosus) és barnás színre többé-kevésbé elváltozott vérfesték, — Zöldszínű is lehet (pneumonia biliosa és olykor pneum. caseosa .

Feketeszínű a szénporos és kormos levegőben tartózkodók kö- pete. — F e h é r (csirizszerű) a pékek, molnárok köpete.

A köpet tartalmazhat: fibrin t (croup esetén; bronchitis fibrinosa alkalmával a fibrin a hörgők faágazatszerű öntvénye alakjában mutat- kozhatik); Curschmann-f. spirálisokat (központi nyákcsap körül felsodort nyálka), különösen asthmás rohamokkal járó bronchiolitis- nél; továbbá tüdő szőve teafa tokát (piszkos, barnás, bűzös cafatok), gangraena s olykor abscessus alkalmával.

11. Mik r ojsz k ó p o s vizsga 1 a-t: 1 e ukoc y fák kisszámmal mindig jelen vannak, számuk annál inkább szaporodik, minél genyesebb jelleget ölt a tüdőfolyamat); eosinophil leukoeyták (asthma bronchiale); s z í v b a j s e j t e k (vérfestéktartalmú hámsejtek és leukoeyták), tüdővérpangással (induratio brunea) járó körfolyamatoknál jelennek meg a képeiben (mitr. vitium, haemorrh. infarctus). Tömeges jelenlétük esetén a köpetben szabad szemmel is látható apró, sárgásbarna pontocskákban zsúfolódnak össze. HF/o-os ferrocyankalium- oldat hatására (vastartalmúknál fogva) kéken elszineződnek berlini kék).

D i 11 r i c h-f. csapok: zsirsavjegecek, amelyek melegítve zsír- cseppekké olvadnak össze; sárgásfehér, gombostűiéjnyi, rendkívül bűzös szemcsék (tüdőabseessus, -gangraena, bronch. putrida .

C h a r c o t-L e y d e n-f. j e g e c o k: színtelen, fénylő oktaéderek; a köpet sárgás pelyheiben, csíkjaiban találhatók a legkönnyebben asthma bronchiale).

R u g a 1 m a s r o s t o k mindig tüdőroncsoló folyamatra (phthisis, abscessus) mulatnak. Tüdő ga n gr atm á n á 1 azért nem találhatók górcső vi- leg. mert egy a gangraena folyamán keletkező euzyma feloldja Kimutatás: a köpet gyanús részét tárgylemezen l(F/o-os kálilúggal lecseppentjük s megvizsgáljuk vagy pedig HRo-os káliluggal oldódásig fölmelegítjük vízfürdőn a köpelet s ülepítés után megfestjük az üledéket alkoholos-sósavas-oreein-oldattal a duzzadt rúg. rostok meggypiros-szí- nűek).

B a c i 11 u s o k. Az influenza-, pneumonia-. diphteriá-bacillusok melléft legfontosabb a tuberculosis-bacillus ki m utalása a köpetben, mel}7re az E h r 1 i c h-Z i e 1-N e e 1 s e n-f éle eljárás szolgál:

A köpet tisztán genyes részét kenjük szét a tárgylemezen; ha leve38