Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
I. Fertőző betegségek
A fertőzés apró nyálkahártya-, ritkán bőrsérüléseken át történik A fertőzés helyén kicsiny göbök keletkeznek, amelyek számos sárgásfehér mákszemnagyságú szemcsét (gombatelepek) tartalmaznak. A göbök környéke nagyobb területen deszkakeményen beszűrődik, a tájék! nyirokcsomók megduzzadnak. A csakhamar élgenyedő göbök hosszú járatokat fúrva a bőrön törnek ki, vagy betörnek valamelyik testüregbe, miáltal genvedő sipolyok jönnek létre. Három helyről indulhat ki a folyamat s ezért három localisatiót ismerünk: 1. A szájüregi aktinomykozis; a fertőzést szuvas fog vagy a tonsilla vagy apró nyálkahártyahorzsolás közvetíti. Álkapcson, száj- fenéken, nyakon kemény beszűrődés jön létre, idővel sipolyjáratok. Néha a mellüregbe sülyedő tályogok is. 2. A melliiregi aktinomykosis (fért. valószínűleg a gomba spóráit tartalmazó gabonapor belégzése útján történik), tiidőbeszűrődés, bronchitis.. empyema, esetleg sipolyjáratok a mellkas faláig a bőrben törve ki. A köpetben a jellegzetes szemcsék. 3. A hasüregi aktinomykosis (fért. a bél kül. vakbél felől), a belek és nemi szervek körül eltokolt izzadmányok, esetleg hosszú genyes járatok a hasfalakon, vagy medencén. Therapia. Hosszas jódkalium adagolás (naponta 1 — 4.0 g . Ha szükséges, sebészi beavatkozás is. Előrehaladott esetekben vagy pyaemias tünetek (metaslasisok) vagy ált. amyloidosis közben áll he a halál. Az egész betegség igen hosszas lefolyású. ]8. .Morbilli (kanyaró). Kórokozó: ismeretlen. — Incubatio: 10, ill. 14 nap a huru- tos tünetek, ill. a kiütések megjelenéséig. A betegség hurutos tünetekkel kezdődik, nátha, köhögés, néha orrvérzés, kötőhártyagyulladás (fénykerülés), rekedtség. 1 2 nappal az exanthemák megjelenése előtt a pofanyálkahártyán szemben a záp- fogakkal diffuse vörös alapon 1 —2 mm átmérőjű fehér pontocskák, a Koplik-féle foltok mutatkoznak. Ugyanekkor a lágyszáj pádon szabálytalan, különálló, sötétvörös foltok láthatók (enanthema). fiz idő alatt magas láz és borzongás van. A 2. v. 3 .napon hőesés, mely újból felszökik, mihelyt az exanthemák megjelennek. Körülbelül lencsényi vörös foltok, melyek az arcon, kül. orron, ajkon, állón kezdődnek s innen terjednek le a kéz- és lábujjakig. Pofán, térden, faron és könyökön aránylag kevés a kiütés. 1—2 nap alatt teljességgel kivirágzik az exanthema (stad, floritionis, 3—4 napig tart), mely idő alatt újból magas a láz. A hurutos tünetek ilyenkor még súlyosodni is szoktak. A nvaki ny irokcsomók megduzzadnak. \ izeletben ]>os. diazo-reactio. Az exanthema 2—3 nap alatt elhalványul, s a láz, a betegség 6—7. napján kritikusan leesik. A hámlás a 14. napon szokott megindulni (korpaszerüen, desquarruitio furfuracea), ha egyáltalán van látható hámlás. Tenyéren és talpon soha sincs (ellentétben scarlatina-val). Szövődményei: elsősorban otitis media (nem szokott a proc. mastoideus-ra harapózni, mint a vörheny utáni). Ritkábban bronchopneumonia, laryngitis stb. Fontos körülmény, hogy kanyaró után rejtett vagy lappangó gü- mőkór gyakran fellángol (tbc. mil. acuta, ill. mening. bas. alakjában), 24
