Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
VI. A vese betegségei
nyesülhet, mert eltűnik egyrészt a szív és vese közt álláskor meglevő niveau-különhség, másrészt meg a véroszlop hvdrostatikai nyomása). b) Fajsúlya: 1003—1040 közt ingadozik. A vizeletnek (mint minden oldatnak) a fajsúlya a benne oldott anyagok mennyiségétől, ill. súlyától függ, ezzel szemben a fagyáspontcsökkenés az oldott molekulák számától. E kettő a vizeletnél nem balad mindig párhuzamosan egymással, mert a fajsúlyt a kristalloid anyagok mellett a kolloidok (pl. fehérjék) is befolyásolják, míg a fagyáspontcsökkenésre a kolloidoknak (nagy molekuláik miatt) alig van hatásuk. A vizelet fagyáspontcsökkenése normálisan — l.ü és —2.5 közt váltakozik, azaz a vizelet —1.0° usque —2.5°-on fagy meg. Bizonyos vesebántalmaknál, amikor a vizeletben megfogynak a kristal- loidok (sók és egyéb kiválasztandó anyagcseretermékek) arányosan kisebbedik a fagyáspontcsökkenés is (—0.7, sőt —0.5 is). Minthogy ez anyagok a vérplasmában rekednek, viszont a vér fagyáspontcsökkenését növelik, mely pedig rendes körülmények közt alig ingadozik — 0.56). Ha ez utóbbi —0.62 usque —0.70-ig ér, uraemia veszélye fenyeget. c) : Színe: világosabb vagy sötétebb szaimasárga, a vizelet concentratio ja szerint. — Igen világos diabetes rnelitusnál, sör színű (bilirubin) ikterusnál, húslészínű, azaz zöldes árnyalatú kevés vér jelenlétekor (ha átlátszó, haemoglobinuriás, ha nem átlátszó, haematuriás a vizelet. Állás közben is változtathatja színét,zöldesbarna, esetleg f ekelés színt ölt bizonyos gyógyszerek (hydrochinon, salol, cárból stb. használata után, továbbá melanuria esetén. — A normalis vizelet átlátszó. A vizelet zavarosságának okai lehetnek: uratok (a vizelet melegítésre feltisztul), earbonatok és phosphatok (ecetsavra feltisztul), oxalatok (sósavra feltisztul), zsír (aeteralkoholra feltisztul) és baktériumok (sem szűréssel, sem melegítéssel a vizelet fel nem tisztul.) d) Vegyhatása: rendesen savanyú. Láz esetén és erős izzadás után még inkább fokozódik, amikor is kiválik sóiból a hugysav és vörös téglaporszerű üledék (sedimentum lateritium) alakjában gyűlik meg a vizelet fenekén. Hányás, gyomormosás után (sósavveszteség miatt) , továbbá túlnyomó növényi táplálkozás mellett a vizelet kémhatása amphoter vagy lúgos lesz (t. i. gyümölcs- és főzelékfélékben lévő növényi savak szénsavas alkaliák alakjában jelennek meg a vizeletben s lúgossá teszik). Lúgos vizeletből a phosphor és szénsavas alkaliák csapódnak ki fehér, pelyhes üledék alakjában. Kóros anyagok kimutatása a vizeletben. /. Fehérje kimutatása (ha a vizelet nem volna savanyú, kevés ecetsavval megsavanyítjuk, ha zavaros volna meg kell szűrni). 1. Főzési próba. Kémcsőben forrásig felmelegítjük a vizeletet, azután 1—2 csepp erősen hígított ecetsavat (vagy tömény salétromsavat) adunk hozzá. Ha főzés közben keletkezett zavarodás savhozzátételre eltűnik, phosphor- vagy szénsavas magnesia volt, mely savban oldódik, 'ellenkező esetben fehérje. E próba megközelítő pontossággal a fehérje quantitativ meghatározására is használható, éspedig: ha egy órai állás után a kémcsőben az egész vizeletoszlop merő coagulum, a fehérjetartalom 176
