Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
V. Az emésztőszervek betegségei
esetleg cytobaryurrnot keverünk. Ugyané contrastpép vándorlása az emésztőcsatornán végig lehetővé teszi a belek röntgenvizsgálatát is. Függelék. Subiectiv tünetek (a gyomorbetegek panaszai) 1. Étvágytalanság (anorexia). Előfordulhat minden gyomorbajnál de lehet az étvágy rendes (ulcus, superaciditas), sőt fokozott (polv- P h a g i a obesitas, diabetes esetén), esetleg fájdalomig fokozott, mint ú. n. bulimia (neurasthenia). Az étvágytalanság oka a csökkent gyo- mornedv-elválasztás. Gyomorbajokon kívül velejárója láznak és számos más betegségnek. 2 Gyomorégés (pyrosis). Égető érzés, mely a cardiától kiindulva a nyelőcsövön sugárzik fölfelé. Előfordul savtúltengésnél (p. hydrochlorica, épp úgy, mint sósavhiány esetén gyomorerjedés alkalmával. Oka fokozott sósav- vagy tej savtartalom. Jelentkezhetik éhgyomorra, de leggyakrabban 1—2 órával étkezés után. Alkáliák (natr bicarb.) bevételére megszűnik. 3. Nyomás és l e 11 s é g érzése étkezés után (gastritis, dyspepsia nervosa). 4. Lepedékes nyelv (an- és subaciditas), élénk piros nyel v (hyperaciditas). 5. Felböfögés (r u c t u s), a gyomortartalom erjedésekor keletkező gázok okozzák (superacidilasnál a leggyakoribb). Az elnyelt levegő is felböföghet (hysteria, hypochondria). 6. Szájbűz (foe tor ex őre), származhatik ugyan bomló gyomortartalomból. de rendesen más oka van (fogszuvasodás, stomatitis, angina chron. lacunaris, néha ozaena). 7. Gyomorfájás (c a r d i a 1 g i a, gastralgia). Enyhébb foka a n y o m á s é r z é k e n y s é g. A fájdalom oka lehet functionalis (hyperaciditas, spasmus) és organikus (stenosis, gastritis, ulcus, cc. arteriosclerosis). A gyomorfájdalomra jellemző, hogy szabályszerűen jelentkezik bizonyos napszakokban az étkezés idejétől és módjától függően) (hyperaciditas, gyomoméurosisok, pylorospasmus, de különösen feké- lyes folyamatok, mint ulcus, felmaródás). Néha közvetlenül a lápfelvétel után (median, és chem. ingerlés), máskor később, a sósavelválasztás tetőpontján. Éhgyomorra fellépő fájdalom (éjjel, hajnalbaji) uleus ventriculi s még inkább duodeni jele. A carcinomás fájdalom független a táplálékfölvételtől, állandóan kínozhatja a betegei s igen nagyfokú lehet. — A gyomorból kiinduló fájdalom a 8 —10. dorsalis segmentum (Head-zona) mentén sugárzik szét ővszerű hyperaeslhesiás terület alakjában. Fájdalmas pontok a 8 12. borda között a gerincoszlop mentén és elől a kardnyujtvánv területében (Boas . A rendetlenül lei- lépő gyomor görcs sokkal többször epe- és vesekőkolika kifejezője, mint gyomorbántalomé. Az epigastriumra lokalizált fájdalmak, a gyomorfájást kivéve, majdnem mind függetlenek a tápfölvételtől. Ilyenek: az epehólyagból kiinduló fájdalom (vállba és I),;—IV Head-zona mentén sugárzik szét baloldali , az appendicitises fájdalom Mac-Burney-pont , a vesekó- kolikás (a hvpogastriumba). angina pectoris, crisis gastrica stb. 8. H á n y á s. Minden gyomorbajnál előfordulhat. Általában jellemző, hogy organikus gyomorbántalmaknál rendesen csak órákkal jelentkezik étkezes után. Ha azonnal fellép, többnyire ideges hányas (hysteria, migraine, graviditas). Hányást okozhat minden peritoneumos ingerülettel járó betegség is, azután uraemia, fert, megbelegede.sek. Iszákosoknál észlelt vomitus nyatutinus idült pharyngitis következmenye 9. G v onior vérzés (ulcus, cc. melaena neonatorum, v alamini cirrhosis és lues hepatis). A vérzés lehet súlyos és lehet szivárgó, esetleg parenchymás. A véres hányadék (h a e m a t e in e s i s . ha a vér hosszabb ideig volt a gyomorban, kávéaljszerű savhaemalin , a véres bélsár (m e 1 a e n a) pedig szurokfekete. A vér néha olyan minimális, hogy csak górcsővel (vértestecskék) vagy chemiai próbákká mutatható ki (1. Bélsár). 123 I
