Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
IV. A vérképző szervek betegségei
ki. Az alvadás rendes ideje 7 8 perc. Ikterus (cholaemia), nephritis és anaemia perniciosa esetén hosszabb. A calciumsók kicsapásával (oxáísavas vagy citromsavas káliummal) a véralvadás meggátolható. A vérkép. Igen fontos diagnosztikai segédeszköz. A vérkép meghatározásánál a gyakorlatban tekintettel vagyunk a vér alakos elemeinek mennyiségére és minőségére (quantitativ és qualitativ vérkép). továbbá haemoglobintartalmára. ill. a vérindexre. A vérsejtek számát a rendes vérsejtszámlálás útján állapítjuk meg. A sejtek minőségének (rendes alakjai, vagy rendellenes alakváltozásai százalékos számának) meghatározása céljából ú. n. szárazkészítmény szükséges. Vékony rétegben tárgylemezre kent vért miután levegőn megszáradt, e célra szolgáló festékelegyek valamelyikével megfestjük. Ez elegyek mindegyike savanyú és basikus festéket tartalmaz. Ilyen a Jenner-Mav-Grün- wald-féle (eosin-methylenkék), a Giemsa-Romanovszki-féle (azur-eo— sin) és az Ehrlich-féle triacid-oldat (orange G, savanyú Fuchsin és methylzöld). A Pappenheim-féle panoptikus-festésnél a .Jenner-May- féle festékkel festett készítményt utólag még Giemsa-festésnek vetjük alá. A vörösvérsejtek és fehérvérsejtek különböző alakjai (lymphocyták, neutrophil-, eosinophil- stb. leukocyták, myelocyták stb.) más-más szín- árnyalatban festődre jól elkülöníthetők és százalékos számuk könnyen meghatározható. A készítményt immersiós lencsével kell vizsgálni. Anaemia (vérszegénység Vérszegénységnél magának a vérmennyiségnek nem kell föltétlenül kevesebbnek lennie (oliqaemia), mert ez a vér víztartalmától függ. A lényeg mindig a haemoglogin megfogyása (aligochromaemia) vagy a vörösvérsejtek számának csökkenése (oligocythaemiaesetleg mindkettő. Az anaemiáknak primaer és secundaer alakokra való szokásos beosztása annál kevésbbé jogosult, mert végeredményben minden anaemia a csontvelőnek, mint erythropoetikus szervnek valamilyen bántalmazásán alapul, következésképen minden anaemia másodlagos. Ha az anaemia a vérsejtek pusztulása, oldódása révén jön létre haemolytikosnak, ha a csontvelő kimerülése okozta hiányos sejtpótlás következtében, úgy aplasiásnak vagy myelophthisikusnak nevezzük. \ kettő rendesen keveredik egymással. Klinikailag fontos, hogy az anaemiának két alakját különböztessük meg. éspedig az egyszerű és vészes vérszegénységet, bár elvi különbség itt sincs, mert nem egyszer előfordul, hogy az egyszerű anaemia, hosszas fennállás után a vérképző szervek (csontvelő) kimerülése folytán vészes jelleget és kimenetelt ölt. Külön csoportot képez a sápkóros- ság (chlorosis). 1. Egyszerű vérszegénység. A kóroktani tényezők közül elsősorban említendők az egyszeri nagyobb vér vesztések, azután a gyakrabban ismétlődő, hosszan elhúzódó kisebb vérzések (haemorrhagia, menorrhagia, gyomorfekély és -rák stb.), amikkel egy sorba helyezhetők a vérre, ill. vérképzőszervekre gya102
